Az itt található könyvtárinformatikai alapfogalmakat korábbi hallgatóink állították össze – egyfajta ajándék ez a mostani hallgatóknak az Alumnitól. Mostani hallgatóink persze bővíthetik, módosíthatják, kiegészíthetik!
A
adatelem: a számítógépes fájl egyértelműen meghatározott információegysége, pl. - szerző, - cím, - deszkriptor, - raktári jelzet stb. Az adatelemet bibliográfiai leírásban is azonos értelemben használják.
adatkeresés: az adattár automatikus átvizsgálása meghatározott adatelemért, valamilyen keresési kritérium alapján
AMICUS: az AMICUS a Kanadai Nemzeti Könyvtár megbízásából kifejezetten nemzeti könyvtári funkciók ellátására kifejlesztett integrált könyvtári rendszer, mely az ORACLE relációs adatbázis kezelőn alapul. Magyarországon az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Könyvtártudományi Szakkönyvtár (KSZK) közös integrált könyvtári szoftvereként működik. A Széchényi Könyvtár esetében az AMICUS egységes rendszerébe konvertált korábbi adatállományok: az OSZK törzsgyűjteménye (1992-től napjainkig), Magyar nemzeti bibliográfia könyvek (1976-tól napjainkig), KSZK gyűjteménye (1996-tól napjainkig), Külföldi Könyvek Katalógusa (1987-től napjainkig), Nemzeti Periodika Adatbázis (1665-től napjainkig).
authority file: {magyarul: besorolási állomány, egységesített (név)alakok listája} Egyes adatbázisok segédállománya, amely a több rekordban is előforduló adatokat (pl. szerző, kiadó) egységes formában tárolja. Az adatbevitel során ebből az állományból emelhetjük át a "szabályos" adatokat a rekordba. A visszakeresésnél böngészhető listaként kerül felhasználásra.
B
Bibliotheca Corviniana Digitalis: a Bibliotheca Corviniana Digitalis (e-corvinák) néven futó program célja, hogy digitális eszközökkel virtuálisan visszaállítsa Mátyás király egykori könyvtárát, a Bibliotheca Corvinianát vagy korabeli nevén Bibliotheca Augustát. A virtuális rekonstrukció mellett célul tűzi ki a könyvtár tudományos feldolgozását és az eredmények Internetes publikálását és a könyvtár népszerűsítését. A Bibliotheca Corviniana Digitalis program összefoglaló neve mindazoknak a részprojekteknek, amelyek Mátyás király könyvtárának rekonstrukciójára vagy annak feldolgozására irányulnak.
BOBCATSSS: egy nemzetközi konferencia, melyet könyvtárosok és információs szakemberek részére szerveznek, az EUCLID égisze alatt. Ez tulajdonképpen egy vándorkonferencia, melynek minden évben a hálózat más-más városa ad helyet. Maga a kifejezés egy betűszó, mely az alapító intézetek városainak kezdőbetűiből áll össze: Budapest, Oslo, Barcelona, Coppenhagen, Amszterdam, Tampere, Stuttgart, Szombathely, Sheffield.
boole-operátorok: számítógépes adatbázisoknál az egyes kereső kifejezések közötti kapcsolatot leíró műveleti jelek. Meghatározható velük a keresett szavaknak megfelelő találati halmazok átfedő (közös) része (AND művelet) vagy összessége (OR művelet), illetve az egyik kifejezést tartalmazó és a másikat kizáró részhalmaz (NOT művelet).
C
CCL: (Common Command Language) {magyarul: közös parancsnyelv} Számítógépes adatbázisokban (pl. OPAC-okban) való keresésre kidolgozott szabványos nyelv. A felhasználó ugyanazokkal a parancsokkal kereshet a CCL nyelvet beszélő adatbázisokban.
D
Digitális Irodalmi Akadémia (DIA): 1988-ban jött létre, fő küldetése a legújabb kori és kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak átmentése a digitális korba, értékeinek megőrzésével, közvetítésével és népszerűsítésével.
digitalizálás: írott és audiovizuális dokumentumok digitális formába való átalakítása. Digitális jelfeldolgozásnak vagy digitalizálásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor egy fizikai mennyiséget valamilyen módon számítógéppel feldolgozhatóvá teszünk. A digitalizálás szó a digitális szóból ered, „átalakítás digitális formátumúra” jelentéssel. A fizikai dolgokat (melyek „analóg”, számítógépek által közvetlenül nem kezelhető formában léteznek) valamilyen módon jellemezni kell digitális formában ahhoz, hogy azokkal a számítógépek dolgozni tudjanak. A digitalizálás nagyon tág fogalom: a digitalizálás pontos módja nem csak a fizikai dologtól függ, hanem attól is, hogy azt milyen célból vagy módon akarjuk számítógéppel felhasználni. A digitális jelfeldolgozás fő területei: digitális hangfeldolgozás, digitális képfeldolgozás, a digitális beszédfeldolgozás, digitális méréstechnika.
DIIGO: (Digest of Internet Information, Groups and Other stuff) kutató, tudásmegosztó és menedzsmentplatform egyéneknek és csoportoknak. Online információk felfedezésére, megosztására, produktív felhasználására fókuszál. Alapja a felhasználók ismerete, véleménye és együttműködése. A Diigo, mint közösségi hálózat abban különbözik a többitől, hogy a megosztott információn, tudáson (könyvjelzőkön és a hozzájuk fűzött megjegyzéseken) keresztülépíti a közösséget, a közösség tudását. Hatásos kutató-, információ- és tudásmegosztó eszköz egy projektcsapat, egy osztály, egy munkacsoport, vagy egy klub számára.
DOI: (Digital Object Identifier) {magyarul: digitális objektumazonosító} lehetővé teszi, hogy szellemi termékeket digitális hálózatokon állandóan azonosítani lehessen, és a rájuk vonatkozó kurrens adatokat el lehessen érni.
E
EISZ: az Elektronikus Információszolgáltatás nemzeti program célja, hogy a felsőoktatás és a tudományos kutatás számára nélkülözhetetlen elektronikus információforrásokat központilag, nemzeti licenc alapján vásárolja meg, melynek eredményeként az eddigieknél lényegesen több információt tud biztosítani. Az EISZ fontos része a felsőoktatási fejlesztési programnak és hazánk euroatlanti integrációjának, mivel jelentősen megnöveli a magyar felsőoktatási intézmények versenyképességét, és egyben elősegíti az információhoz való hozzáférés demokráciájának kiterjesztését is.
e-journal {magyarul: elektronikus újság, elektronikus folyóirat, e-lap}: Mindenféle olyan periodika (napilap, hírlevél, folyóirat stb.) összefoglaló neve, amely számítógépes formában (is) megjelenik. Szigorúbb értelemben véve csak a kizárólag elektronikus kiadású, nyomtatva meg nem jelenő, jellemzően hálózaton terjesztett kiadványok tartoznak ide.
e-könyv: Elektronikus formában létrehozott és terjesztett szöveget és egyes esetekben grafikát tartalmazó fájl, ami digitális megfelelője a nyomtatott könyvnek. Használatához, olvasáshoz megfelelő elektronikai eszköz szükséges. Az e-könyvet, azaz elektronikus könyvet az internet megjelenése hívta életre. Korábban is készítettek olyan dokumentumokat, amelyek könyvszerű tartalmat hordoztak, de e-könyvnek igazán akkortól nevezik ezeket, amióta letölthetővé váltak az internetről. Az e-könyvek elterjedésének másik feltétele a megfelelő méretű és minőségű kijelzővel rendelkező hordozható eszközök megjelenése. Jelenleg a célnak leginkább megfelelő olvasó eszköz az ún. e-papír kijelzővel ellátott e-könyv olvasók, amely technológiát habár nem erre a célra fejlesztették ki, de a minőségi feltételeknek legjobban megfelel.
elektronikus könyvtár: (electronic library) az elektronikus könyvtár számítógépes dokumentumok gyűjteménye. Ezek a dokumentumok lehetnek számítógépen rögzített dokumentumok, vagy eredetileg nyomtatott formában megjelenő, és informatikai eszközökkel digitalizált dokumentumok. Nem hagyományos dokumentumok (film, fotó, videó, hangfelvétel, stb.) digitalizált változata is alkalmas elektronikus könyvtáron keresztül történő szolgáltatásra. Az elektronikus könyvtárak sok tekintetben megegyeznek a hagyományos könyvtárral. Meghatározott gyűjtőkörük van, a dokumentumok bibliográfiai adatok alapján visszakereshetők, és az olvasók számára biztosított a dokumentumhoz való hozzáférés. De különböznek is tőlük abban, hogy Ezek a könyvtárak eltérnek a hagyományos könyvtáraktól abban, hogy: nincs nyitva tartásuk, nincs használati díj (azaz ingyenesek), és nincs könyvtárépület; megfelelő számítógép és Internet csatlakozással bárhonnét elérhetőek.
EOD: (eBooks on Demand) {magyarul: e-könyvek igény szerint} ezzel a szolgáltatással szerzői jogi korlátozások alól felszabadult könyvek rendelhetők a konzorcium könyvtáraiból. Az EOD szolgáltatását 12 európai ország 27 könyvtára kínálja 2007 óta folyamatosan bekapcsolódva a programba. Az Országos Széchényi Könyvtár után Magyarországon másodikként a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára csatlakozott az európai kezdeményezéshez.
EPA: (Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis) a Magyar Elektronikus Könyvtár kezdeményezése, mely a magyar vonatkozású elektronikus időszaki kiadványok könyvtári igényű nyilvántartására, illetve egyes folyóiratok archiválására irányul. A szolgáltatás célja, hogy létrejöjjön és minél tovább rendelkezésre álljon az elektronikus időszaki kiadványok szervezett, több szempontból visszakereshető katalógusa, illetve hogy minél több digitális periodika juthasson stabil hozzáférésű megjelenési módhoz és szakmai támogatáshoz, a felhasználók pedig minél könnyebben tájékozódjanak az e-periodikumok világában.
F
full-text: {magyarul: teljes szövegű, teljes szöveg} olyan számítógépes információforrás illetve megjelenítési formátum, melynél a dokumentumok teljes szövege (is) lekérhető.
G
gépesített kölcsönzés: a modern könyvtárakban nem csupán a könyvek adatait tartják nyilván számítógépes katalógusban, hanem az olvasókét is. A két adatbázis a könyveken és az olvasók kártyáján lévő vonalkód segítségével pillanatok alatt összekapcsolható, s a határidő, tartozás stb. problémáit ettől kezdve a rendszer automatikusan nyilvántartja.
H
HUNMARC: (Hungarian MARC) a MARC bibliográfiai adatcsere szabvány magyar változata. Több módosítást, bővítést tartalmaz a nemzetközi vagy az amerikai MARC-hoz képest.
HunTéka: az MTA SZTAKI könyvtári csoportja és az iKron Kft. által fejlesztett integrált könyvtári rendszer. A HunTéka könyvtári rendszer elsősorban közepes és nagy könyvtárak komplex igényeit hivatott kielégíteni.
hypertext: másképp: hipertext vagy hiperszöveg. Olyan elektronikus szöveg, amely a digitális technológia lehetőségeit kihasználva elszakad a hagyományos lineáris szerkesztésmódtól. Lényege, hogy dinamikus kereszthivatkozások (hyperreferences) révén kapcsolatot (hyperlink) teremt a dokumentum egyes részei vagy az adott dokumentum és egy másik között.
I
IKR: (Integrált Könyvtári Rendszer) (IKR angolul ILS) könyvtárak sokféle feladatait - beszerzés, katalogizálás, kölcsönzés, stb. - támogató szoftver. Integráltnak azért hívják, mert az egymáshoz kapcsolódó, egymásra épülő munkafolyamatokat támogató modulokat egységes rendszerként valósítja meg.
IKSZ: (Informatikai és Könyvtári Szövetség) 1990-ben alakult meg a megyei könyvtárigazgatók kezdeményezésére. A szervezet elsősorban az intézmények szakmai érdekképviseletét látja el. Az IKSZ Országos szervezet, könyvtártípusok szerint létrehozott, területi és egyéb, szakmai elven létrejött tagozatokból áll.
ILS: (Integrated Library System) Lásd Integrált könyvtári rendszer = IKR
IMOLA: (Integrált MOKKA, ODR és Országos Lelőhely-adatbázis) a HunTéka fejlesztőinek (MTA SZTAKI, Mongúz Kft.) koncepciója a magyarországi közös katalogizálás megújítására, s mint ilyen a MOKKA egyik lehetséges fejlesztési terveként is értelmezhető.
information broker: {magyarul: (hivatásos) információközvetítő, információs bróker} Üzleti vagy tudományos célú (számítógépes) információkereséssel foglalkozó személy vagy intézmény
ISBD(ER) (International Standard Bibliographic Description for Electronic Resources) {magyarul: elektronikus információforrások bibliográfiai leírásának nemzetközi szabványa} az IFLA szervezet által kiadott nemzetközi szabvány elektronikus dokumentumok és egy számítógépes információforrások könyvtári katalogizálásához. A szabvány korábbi változata, az ISBD(CF) (Computer Files) elsősorban az önálló hordozón (CD-n, mágneslemezen) megjelenő kiadványok leírásáról rendelkezett, az ~ már a távoli elérésű, hálózati információforrások bibliográfiai feldolgozását is szabályozza.
K
Koha: nyílt forráskódú, ingyenes, de szükség esetén "fizetős" támogatással is rendelkező integrált könyvtári rendszer.
Könyvsegéd: a Könyvsegéd egy kis webes eszköz, amit könyves témájú weboldalakba lehet beépíteni. A könyvtárak, antikváriumok vagy könyvesboltok weboldalainak találati listáiban lehetővé teszi, hogy a kiválasztott könyvről könyvkivonatot olvassunk az oldal elhagyása nélkül, hogy egy-egy könyvet a Könyvtárportálon lévő virtuális könyvespolcunkra tegyünk, valamint hogyha létezik, egyetlen kattintással elérjük az adott dokumentum digitális változatát. A könyvleírások központi adatbázisból származnak, s a polc is abban tárolódik - így bármely oldalon vagyunk éppen, ugyanazok a kiegészítő információk érhetőek el.
Könyvtár 2.0: a Könyvtár 2.0 (Könyvtár2, K2) a XXI. század eleji könyvtári szolgáltatások egyik meghatározott modellje, amelyben a szolgáltatások interaktív módon alakíthatók és vehetők igénybe. A modell a Web 2.0-s alapelveken és közösségi alkalmazásokon alapszik. A hagyományos könyvtár világában az információáramlás többnyire egyirányú: a szolgáltatások a könyvtártól jutnak el a felhasználóhoz, a könyvtár által szabályozott módon. A K2 modellben a kétirányú információ-áramoltatásra helyeződik a hangsúly. Magában foglalja az online szolgáltatásokat, úgy, mint az OPAC-ok, és a felfokozott feedback (visszacsatolás, visszaigazolás), azaz az információ áramoltatása nemcsak a könyvtárból a használó felé, de a használótól a könyvtár felé is. A felhasználói visszajelzések, értékítéletek és közreműködések nyomán a Web-közösség akár saját kezűleg is alakíthatja a szolgáltatást közös munkával létrehozhat például egy adatbázist. A felhasználók, a passzív olvasói (fogyasztói) szerepkörből kilépve, közreműködhetnek az e-gyűjtemények alakításában, részt vehetnek a címkézésben, a tartalmi indexelésben, a szolgáltatásokat egyéni igényeikre át is szabhatják. A Könyvtár 2.0 támogatói azt várják, hogy a modell fel fogja váltani a hagyományos, egyirányú szolgáltatást, és évszázadokra meghatározza a könyvtárak arculatát. Ez a folyamat egyben a fogalmakat is módosítja. A könyvtárhasználó egyre inkább kezd kiemelkedni a passzív fogyasztó - olvasó - szerepéből, és kezd aktív résztvevő, felhasználó lenni. Ugyanakkor a szolgáltatások is mindinkább azonosulnak az őket létrehozó eszközökkel.
KözelKatt: a Közelkatt azokat próbálja segíteni, akiknek több könyvtár katalógusában is keresniük kell egy-egy művet. Inkább egy kísérlet, technológiai demonstráció, s nem kész szolgáltatás - de az ötleteket könnyen és gyorsan át lehet ültetni a gyakorlatba. Két változata közül az első jelenleg a fejlesztés alatt lévő Könyvtárportál részeként lesz használható, jelentősen kibővített katalógus-készlettel és személyre szabhatósággal. A Közelkatt az UTCA fejlesztőinek munkája, neve a hasonló célokat megvalósító néhai Közelkat projektre utal - remélhetőleg ezt nem veszik rossz néven.
közös katalógus: kombinált könyvtári katalógus, mely számos könyvtár gyűjteményét egy közös felületen teszi elérhetővé. Az idők folyamán számos dokumentumformátumban készítettek közös katalógusokat, többek között könyv, mikrofilm, cédula formában, valamint újabban elektronikus adatbázisok formájában. A nyomtatott közös katalógusokat általában szerző vagy cím, esetleg valamilyen ellenőrzött szókészlet (könyvtári osztályozási rendszer) alapján rendezték. Az elektronikus változatok támogatják a kulcsszavas keresést valamint a logikai operátorok használatát is. A közös katalógusok mind a könyvtárosok, mind az érdeklődők számára hasznosak, mivel segítségével könnyebben kereshető számos különféle könyvtári katalógus, illetve egyes esetekben (mint például a magyar Országos Dokumentumellátó Rendszer esetében), biztosítja a könyvtárak közötti, ún. könyvtárközi kölcsönzést. Emellett a kutatók számára információforrás olyan különleges gyűjteményekhez (például kéziratgyűjteményekhez), melyek adataihoz egyébként nem tudnának hozzáférni.
kulcsszó: a kulcsszó elnevezései: szövegszó / keyword, catchword, catchphrase / Stichwort / parole chiave. Szöveges adatbázisokban való keresésnél fontos (pl. a dokumentumok címében előforduló, nem "tiltott") és használható szó vagy kifejezés. Jelenthet ún. "szabad" tárgyszót, nem tezauruszból vett deszkriptort is.
KWIC: (KeyWord In Context) {magyarul: kulcsszó szövegkörnyezetben} bibliográfiáknál, címlistáknál használt kiíratási formátum, ahol a listázás a szövegben előforduló kulcsszavak szerint rendezve és kiemelve, de mondatbeli környezetükkel együtt történik.
KWOC-index: (Key-Word-Out of Context) kulcsszó a szövegkörnyezetből kiemelve. Lényege, hogy a kulcsszó és a szövegkörnyezet egymástól elválik, a kulcsszavat kiemeljük a szövegkörnyezetből. A szövegkörnyezet /a teljes, eredeti vagy módosított / cím az abból kiemelt kulcsszót közvetlenül követi.
L
LibriVision: az AMICUS on-line olvasói katalógusa, amelyen keresztül az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Könyvtártudományi Szakkönyvtár (KSZK) egyéb adatbázisai is elérhetők. A LibriVisionnel lehetőség van más, OSZK-KSZK-n kívüli Z39.50 kompatibilis adatbázisokban való párhuzamos keresésre is.
M
MARC: (Machine-Readable Catalog) {magyarul: géppel olvasható katalógus} a géppel olvasható katalogizálás/kommunikáció kifejezésből származik, tehát bibliográfiai adatok géppel olvasható formájú ábrázolása. A bibliográfiai adatok géppel olvasható formájú ábrázolására, a gépi adathordozón való csereformátumának meghatározására szolgál. Kialakulását a számítógépek könyvtárakban való elterjedése hozta magával. Annak érdekében, hogy a számítógép az adatokat kezelni tudja, szükségessé vált a bibliográfiai adatok egységes leírása, azonosítása és szerkesztése, azaz az adatokhoz szabványos kódok rendelése.
MATARKA (Magyar Folyóiratok Tartalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa) magyar kiadású szakfolyóiratok tartalomjegyzékét dolgozza fel könyvtári konzorcium keretében a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum vezetésével. A felvett adatok adatbázisba kerülnek és több szempont szerint visszakereshetők, ill. az egyes számok külön-külön böngészhetők. A feldolgozás egyrészt kézi adatbevitellel történik, másrészt digitális formában már rendelkezésre álló adatok konvertálásával.
MDK: (Magyar Digitális Képkönyvtár) 2008-2009-ben az Országos Széchényi Könyvtár irányításával és 48 magyar könyvtár összefogásával jött létre. Célunk, hogy az ismert és kevésbé ismert képeket a lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé tegyük, határainkon innen és azon túl. A képkönyvtár gyűjtőköre - az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött képanyagon túl - kiterjed a különféle gyűjteményekben őrzött magyar vagy magyar vonatkozású kódexekre, helytörténeti fotótárakra, képeslapokra, plakátokra és más képi (vagy képként szolgáltatott) dokumentumokra (pl. kéziratokra). A reprezentatív válogatás létrehozásakor elsősorban az oktatási, a tudományos és kulturális szempontok dominálnak. Az időről-időre bővülő speciális szolgáltatásokkal támogatjuk a képek kreatív felhasználását és újrahasznosítását. A könyvtárakban őrzött, digitalizált képanyag összegyűjtésével és szolgáltatásával a felhasználók áttekintést kapnak a gyűjteményekben található értékekről, és szabadon felhasználhatják azokat tanuláshoz, ismeretszerzéshez vagy akár szórakozáshoz. A haszonszerzési célú felhasználáshoz az őrzőkönyvtár engedélyét kell kérni. A képkönyvtár használatát metakereső segíti, mely a projektben részt vevő számos hazai és határon túli intézményi partner képállományában nyújt sokszínű keresési lehetőséget.
MEK: (Magyar Elektronikus Könyvtár) tudományos, oktatási és kulturális célokra alkalmas digitális dokumentumokat gyűjt, archivál és szolgáltat ingyenesen az Interneten. A legnagyobb múltú magyar nyelvű online digitális könyvtári gyűjtemény. Célja, hogy digitális formában is elérhetővé tegye a szerzői jog szempontjából nyilvánosan is publikálható magyar nyelvű szak-, ismeretterjesztő- és szépirodalmat. A Magyar Elektronikus Könyvtár kezdeti lépései 1994-95-ben történtek. A webes felület kialakítása 1996-ra nyúlik vissza, a modern kezelőfelület saját szerveren 2001-től érhető el. 1999 szeptemberétől az Országos Széchenyi Könyvtár keretei között működik. Tevékenységét ugyanakkor ugyanezen évtől közhasznú egyesület is segíti. Az elmúlt évek alatt a MEK a magyar Internet egyik legismertebb szolgáltatásává és legnagyobb szöveg-archívumává lett. Valóságos "mozgalom" alakult ki körülötte, hiszen bárki a legkisebb mértékben és a legegyszerűbb eszközökkel is részt vehet a könyvtár fejlesztésében és az állomány gyarapításában: Felajánlhat saját műveket vagy mások számítógépre vitt írásait, feltéve, hogy ezzel nem sérti azok szerzői jogait. Átvételre, archiválásra javasolhat más szervereken levő anyagokat, segíthet a dokumentumok különböző formátumra való átalakításában, vagy egyszerűen csak a MEK népszerűsítésében.
N
NCIP: (NISO Circulation Interchange Protocol) vagyis az ANSI/NISO Z39.83-200x szabvány a könyvtárközi kölcsönzést segítő hálózati protokoll.
NPA: (Nemzeti Periodika Adatbázis) a magyarországi könyvtárakban található külföldi időszaki kiadványok lelőhelyjegyzéke 1665-től, valamint a magyarországi folyóiratok lelőhelyjegyzéke 2005 évtől kezdődően. A könyvtárak éves bejelentésén alapuló lelőhelyjegyzék, amely megmutatja, hogy az egyes külföldi szaklapok mely hazai könyvtárnál találhatók meg. Ha tudjuk, hogy hol van a keresett folyóirat, akkor könyvtárközi kéréssel megrendelhetjük a keresett cikk másolatát.
NY
nyílt forráskód: a nyílt forráskód kifejezés a forráskód bárki által való hozzáférhetőségére és módosíthatóságára utal. Vagyis a nyílt forráskódú vagy szabad (OSS/FS) szoftver kódja elérhető és bárki igénye szerint változtathatja, másképpen fogalmazva olyan szoftverek tartoznak ide, amelyeket nyílt forráskódú licenc alatt terjesztenek. Ezáltal senkinek sem lesz kizárólagos joga a terjesztésre, illetve, hogy korlátozza a szoftverek használatát. A forráskód megadása is mindig kötelező a szoftverrel együtt. Ez az alapvető jellemzője. A hagyományos értelmezésben nyílt forrásúak mindazon programok, amelyek forráskódját - térítés ellenében, vagy térítésmentesen - a szoftver minden jogos felhasználója megszerezheti, és saját célra módosíthatja, felhasználhatja, de másoknak erre nem adhat lehetőséget.
O
OAI: (Open Archives Initiative) {magyarul: Nyílt Archívumok} a kezdeményezés lényege, hogy minden gyűjtemény egységes szabvány szerint oszthassa meg metaadatait. A gyűjtemények egy OAI szervert (egy egyszerű kis szoftver) installálnak, és az OAI szabvány szerint helyezik el az összegyűjtött metaadatokat. Ezek az OAI szerverek az interneten elérhetők, így külső szolgáltatók (mint pl. az NDA) innen tudják learatni a mindig friss metaadatokat.
OCLC: (Online Computer Library Center) az 1967-ben alapított Online Számítógépes Könyvtári Központ egy nonprofit, tagsági alapú számítógépes könyvtári szolgáltatás és kutatószervezet, amelynek eltökélt szándéka, hogy a világ információkészletéhez történő nyilvános hozzáférést tovább növelje, és csökkentse az információ költségét. A világ 84 országában és régióiban több mint 50.000 könyvtár használja az OCLC szolgáltatásokat, hogy fellelje, megszerezze, katalogizálja és megőrizze a könyvtári anyagokat.
ODR: (Országos Dokumentum-ellátási Rendszer) az új kulturális törvény könyvtári ellátásra vonatkozó része teremtette meg a fogalmat. A miniszter a nyilvános könyvtári ellátás érdekében országos dokumentum-ellátási rendszert alakít ki, amely magába foglalja a) könyvtárközi dokumentum-ellátást, b) könyvtári dokumentumok lelőhely-nyilvántartását, c) könyvtárak gyűjteményéből kivont dokumentumok hasznosítását a könyvtári rendszer számára.
OPAC: (Online Public Access Catalog) nyilvános számítógépes könyvtári katalógus. Az állomány sokoldalú visszakereshetőségét biztosítja. Olyan számítógépes katalógus, mely nyilvános, bárki számára közvetlenül, általában ingyen hozzáférhető a számítógépes hálózaton. Az OPAC páratlan előnye, hogy térben és időben korlátlanul használható, ugyanahhoz az adathoz, információhoz egyidejűleg többen hozzáférhetnek. Az OPAC hagyományos katalóguscédulái a rekordok. A katalóguscédula adatai a rekord egyes mezőinek felelnek meg. Az OPAC-ok mindig az adott könyvtárban használt integrált könyvtári rendszerre épülnek. Ezért keresőfelületük eltérő lehet.
OpenDOAR: nyílt hozzáférésű tároló helyek, e-print archívumok közös keresőrendszere. A nyílt hozzáférés (Open Access) a tudományos közlemények egyfajta közzétételi és terjesztési módja az internet segítségével.
OSZK Digitális Könyvtár: az Országos Széchényi Könyvtár Digitális Könyvtár (OSZKDK) katalógusa az internet segítségével bármikor, bárhonnan elérhető. Az OSZKDK a digitális kötelespéldányként beszolgáltatott, illetve az OSZK digitalizálási tevékenysége folytán keletkező dokumentumok gyűjteménye. Az OSZKDK tehát egy virtuális könyvtár, melyben ugyanúgy kereshetünk vagy böngészhetünk, mint egy fizikailag is létező könyvtárban, azzal a különbséggel, hogy a kiszemelt olvasnivalót akár egy kattintással, rögtön kezdhetjük is olvasni. A teljes szövegű dokumentumok többsége azonban szerzői jogi okok miatt csupán zárt hálózatban, az OSZKDK pontokon férhető hozzá. Az OSZKDK célja, hogy áttörve a hagyományos könyvtárak korlátait, akár több ezer olvasónak egyszerre, gyorsan, pontosan, személyre szabottan nyújtsa azt a kényelmet, amit csak egy digitális könyvtár adhat meg. Tolongás, várakozás, utazás nélküli lehetőséget ad az olvasásra.
P
PBS: (Personal Bibliographic Software) {magyarul: személyi bibliográfiai szoftver} személyi számítógépekre készült, az integrált könyvtári rendszereknél általában kisebb teljesítményű adatbázis kezelő szoftver elsősorban magánkönyvtárak, szakirodalmi bibliográfiák adatainak feldolgozására (pl. ProCite).
Portal 24: kulcsra kész közgyűjteményi portál. Ingyenes tartalomkezelőre épített portál Web2-es funkciókkal. Integrált Monguz OPAC keresés. Intézményi információk megjelenítése a helyi integrált rendszerrel együttműködve. Beépített saját OPAC-al és alapvető kölcsönzési információkkal. Védett korlátozott hozzáférésű tartalmak, szolgáltatások, RSS szolgáltatások integrálása. Portletek, Google gadget-ek támogatása. LDAP és SSO fejlesztés alatt.
programozói interfész: az egyes IKR rendszerek belső felépítése, szolgáltatatásainak mibenléte és színvonala igen változatos lehet, de azok az interfészek melyek szükségesek a többi rendszerrel való együttműködéshez, ahhoz, hogy a teljes könyvtári rendszer egységes egészként tudjon működni, azok ettől függetlenül is definiálhatóak. Az API-k gépi felhasználásra készülnek, olvasók vagy könyvtárosok azt nem közvetlenül, hanem könyvtári célú szoftvereken keresztül - például saját IKR rendszerük, OPAC-juk, vagy a leendő könyvtári portál részeként elérhető felhasználói felületeken keresztül. Az interfészek többségét csak magukat azonosító kliensek használhatják.
R
RFID: (Radio Frequency IDentification) automatikus azonosításhoz és adatközléshez használt technológia, melynek lényege adatok tárolása és továbbítása RFID címkék és eszközök segítségével. Az RFID címke egy apró tárgy, amely rögzíthető, vagy beépíthető az azonosítani kívánt objektumba. Az objektum lehet tárgy, például egy árucikk, vagy alkatrész, illetve élőlény, így akár ember is.
S
SGML: (Standard Generalized Markup Language) ISO szabványos jelölőnyelv dokumentumformátumok leírására. Az SGML elődjét, a GML-t (Generalized Markup Language) az 1960-as években fejlesztette ki az IBM-nél Charles Goldfarb, Edward Mosher és Raymond Lorie (családnevük kezdőbetűi alapján találta ki Goldfarb a GML nevet). Ennek leszármazottja az SGML, ami 1986-ban lett ISO szabvány
stop-list: {magyarul: stopszó lista, tiltott szavak listája} azon szavak betűrendes listája, melyeket az adatbázis kezelő program nem vesz figyelembe az index állományok készítésekor. Általában névelők, kötőszavak és egyéb, nem informatív szavak kerülnek bele. Ezekre természetesen nem is lehet az index felhasználásával keresni.
SZ
SZIKLA: (Szinkronizált Központi Lelőhely Adatbázis) egy adatbázis, amely könyvek és más könyvtári dokumentumok leírását és lelőhelyeit tartalmazza. A SZIKLÁ-ban azon könyvtárak adatai találhatók meg, akik a NetLib Kft. valamely integrált rendszerével dolgoznak. A szinkronizálás egy olyan algoritmus, amely a könyvtárak állományában mutatkozó átfedéseket detektálja, az azonos dokumentumok leírásai közül kiválasztja a legjobbat, majd a lelőhely információkat ehhez a rekordhoz igazítja.
Szikla-21: egy NetLib fejlesztésű Integrált könyvtári rendszer. Általában kiskönyvtárakban alkalmazzák. A rendszer kezelőfelülete áttekinthető és könnyen használható. Tudása korszerű, hiszen 21. századi technológiával rendelkezik.
T
tartalomszolgáltató: hálózatokon 'tartalmat' (hír, magazin, zene, videó, számítógépprogram, stb.) szolgáltató személy, cég, intézmény, stb.
TextLib: Integrált könyvtári rendszer.
truncation {magyarul: csonkolás} az a technika, amikor szöveges adatbázisokban való keresésnél a keresett szónak csak egy részletét írjuk be és egy speciális karakterrel (pl. * vagy ?) jelezzük, hogy a szó nem teljes. A legtöbb rendszer tudja kezelni a jobbról csonkolt szavakat (a szó elejét adjuk meg), némelyik a balról csonkoltat is (a szó végét adjuk meg).
U
URI: (Uniform Resource Identifier) {magyarul: egységes erőforrás-azonosító} egy rövid karaktersorozat, amelyet egy webes erőforrás azonosítására használunk. Közismert példái a webcímek, más néven URL-ek. Az URI az erőforrást kétféleképp azonosíthatja: hely szerint (URL) vagy név szerint (URN).
UTCA projekt: (Univerzális Tartalomfeltáró és Csoportosító Alkalmazás) fejlesztés alatt álló közösségi- és közös katalógus szoftver. Célja a könyvtárakban már elkészült sokmilliós bibliográfiai rekordállomány olyan minőségű feldolgozása, egységesítése, és más adathalmazokkal való összevonása, hogy az minél teljesebb tájékoztatást nyújthasson olvasóknak és a könyvtárosoknak az elérhető dokumentumokról, szerzőkről, kiadókról. Célja, hogy a jelenlegi adatokból kiindulva tegye lehetővé újszerű szolgáltatások megvalósítását. Fejlesztése kis költségvetéssel, túlnyomórészt szabad szoftverek felhasználásával történik.
W
WorldCat: a WorldCat online egyesített katalógus. A világ legnagyobb könyvtári katalógusa. A közös katalógust az OCLC tagkönyvtárak együttesen hozták létre és üzemeltetik. A WorldCat Basic API bárki számára elérhető nem kereskedelmi célú felhasználás céljából napi 1,000 keresés erejéig. A szolgáltatást regisztrált felhasználók vehetik igénybe. A regisztrációt követően kapunk egy kulcsot, amit be kell építeni a meghívott URL címbe.
X
XISSN: ISSN egy webes szolgáltatás, amely menedzseli, a folyóirat információkat. ISSN kínál egy gép-kész XML szolgáltatást, amely egyszerűen integrálható a könyvtáralkalmazásokba, webhelyekbe, katalogizálás eszközökbe, ezekhez kiváló minőségű adatokra van szükség.
Z
Z39.50: a CCL keresőnyelvet leíró szabvány neve Bibliográfiai adatcsere protokoll, szisztéma a kezeléshez, integrált könyvtári rendszerek bibliográfiai adatcseréjére szolgál.
Z39.58: kliens-szerver alapon működő lekérdező rendszer adatbázisokhoz, illetve az ezt leíró szabvány neve. Egy ~ klienssel egységes felhasználói felületen lehet nagyon különböző adatbázisokban (pl. OPAC-okban) bonyolult kereséseket végezni, amennyiben az illető adatbázishoz tartozik egy Z39.58 szerver, ami a klienstől érkező kérdéseket lefordítja az adatbázis kezelő saját parancsnyelvére (pl. SQL vagy CCL).
ZING: a Z39.50 új generációja