M
MARC: (Machine-Readable Catalog) {magyarul: géppel olvasható katalógus} a géppel olvasható katalogizálás/kommunikáció kifejezésből származik, tehát bibliográfiai adatok géppel olvasható formájú ábrázolása. A bibliográfiai adatok géppel olvasható formájú ábrázolására, a gépi adathordozón való csereformátumának meghatározására szolgál. Kialakulását a számítógépek könyvtárakban való elterjedése hozta magával. Annak érdekében, hogy a számítógép az adatokat kezelni tudja, szükségessé vált a bibliográfiai adatok egységes leírása, azonosítása és szerkesztése, azaz az adatokhoz szabványos kódok rendelése.
MATARKA (Magyar Folyóiratok Tartalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa) magyar kiadású szakfolyóiratok tartalomjegyzékét dolgozza fel könyvtári konzorcium keretében a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum vezetésével. A felvett adatok adatbázisba kerülnek és több szempont szerint visszakereshetők, ill. az egyes számok külön-külön böngészhetők. A feldolgozás egyrészt kézi adatbevitellel történik, másrészt digitális formában már rendelkezésre álló adatok konvertálásával.
MDK: (Magyar Digitális Képkönyvtár) 2008-2009-ben az Országos Széchényi Könyvtár irányításával és 48 magyar könyvtár összefogásával jött létre. Célunk, hogy az ismert és kevésbé ismert képeket a lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé tegyük, határainkon innen és azon túl. A képkönyvtár gyűjtőköre - az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött képanyagon túl - kiterjed a különféle gyűjteményekben őrzött magyar vagy magyar vonatkozású kódexekre, helytörténeti fotótárakra, képeslapokra, plakátokra és más képi (vagy képként szolgáltatott) dokumentumokra (pl. kéziratokra). A reprezentatív válogatás létrehozásakor elsősorban az oktatási, a tudományos és kulturális szempontok dominálnak. Az időről-időre bővülő speciális szolgáltatásokkal támogatjuk a képek kreatív felhasználását és újrahasznosítását. A könyvtárakban őrzött, digitalizált képanyag összegyűjtésével és szolgáltatásával a felhasználók áttekintést kapnak a gyűjteményekben található értékekről, és szabadon felhasználhatják azokat tanuláshoz, ismeretszerzéshez vagy akár szórakozáshoz. A haszonszerzési célú felhasználáshoz az őrzőkönyvtár engedélyét kell kérni. A képkönyvtár használatát metakereső segíti, mely a projektben részt vevő számos hazai és határon túli intézményi partner képállományában nyújt sokszínű keresési lehetőséget.
MEK: (Magyar Elektronikus Könyvtár) tudományos, oktatási és kulturális célokra alkalmas digitális dokumentumokat gyűjt, archivál és szolgáltat ingyenesen az Interneten. A legnagyobb múltú magyar nyelvű online digitális könyvtári gyűjtemény. Célja, hogy digitális formában is elérhetővé tegye a szerzői jog szempontjából nyilvánosan is publikálható magyar nyelvű szak-, ismeretterjesztő- és szépirodalmat. A Magyar Elektronikus Könyvtár kezdeti lépései 1994-95-ben történtek. A webes felület kialakítása 1996-ra nyúlik vissza, a modern kezelőfelület saját szerveren 2001-től érhető el. 1999 szeptemberétől az Országos Széchenyi Könyvtár keretei között működik. Tevékenységét ugyanakkor ugyanezen évtől közhasznú egyesület is segíti. Az elmúlt évek alatt a MEK a magyar Internet egyik legismertebb szolgáltatásává és legnagyobb szöveg-archívumává lett. Valóságos "mozgalom" alakult ki körülötte, hiszen bárki a legkisebb mértékben és a legegyszerűbb eszközökkel is részt vehet a könyvtár fejlesztésében és az állomány gyarapításában: Felajánlhat saját műveket vagy mások számítógépre vitt írásait, feltéve, hogy ezzel nem sérti azok szerzői jogait. Átvételre, archiválásra javasolhat más szervereken levő anyagokat, segíthet a dokumentumok különböző formátumra való átalakításában, vagy egyszerűen csak a MEK népszerűsítésében.
N
NCIP: (NISO Circulation Interchange Protocol) vagyis az ANSI/NISO Z39.83-200x szabvány a könyvtárközi kölcsönzést segítő hálózati protokoll.
NPA: (Nemzeti Periodika Adatbázis) a magyarországi könyvtárakban található külföldi időszaki kiadványok lelőhelyjegyzéke 1665-től, valamint a magyarországi folyóiratok lelőhelyjegyzéke 2005 évtől kezdődően. A könyvtárak éves bejelentésén alapuló lelőhelyjegyzék, amely megmutatja, hogy az egyes külföldi szaklapok mely hazai könyvtárnál találhatók meg. Ha tudjuk, hogy hol van a keresett folyóirat, akkor könyvtárközi kéréssel megrendelhetjük a keresett cikk másolatát.
NY
nyílt forráskód: a nyílt forráskód kifejezés a forráskód bárki által való hozzáférhetőségére és módosíthatóságára utal. Vagyis a nyílt forráskódú vagy szabad (OSS/FS) szoftver kódja elérhető és bárki igénye szerint változtathatja, másképpen fogalmazva olyan szoftverek tartoznak ide, amelyeket nyílt forráskódú licenc alatt terjesztenek. Ezáltal senkinek sem lesz kizárólagos joga a terjesztésre, illetve, hogy korlátozza a szoftverek használatát. A forráskód megadása is mindig kötelező a szoftverrel együtt. Ez az alapvető jellemzője. A hagyományos értelmezésben nyílt forrásúak mindazon programok, amelyek forráskódját - térítés ellenében, vagy térítésmentesen - a szoftver minden jogos felhasználója megszerezheti, és saját célra módosíthatja, felhasználhatja, de másoknak erre nem adhat lehetőséget.