K
Kallimakhosz (Kr.e 310-340): Görög költő és tudós, aki a Ptolemaioszok alexandriai könyvtárának őre volt, és elkészítette a könyvtár katalógusát, összeállította az athéni drámairodalom kronológiáját.
katalógus: Egy adott könyvtár anyagát tárja fel formai és tartalmi ismérvek szerint, a gyűjtemény dokumentumainak rendezett jegyzéke. Lehet leíró (arról tájékoztat, hogy egy adott mű megvan-e a könyvtárban), vagy szakkatalógus (téma szerinti keresést tesz lehetővé) Az információ tárolási módja szerint lehet cédulakatalógus vagy számítógépes katalógus (OPAC).
katalógus nyelve: Az a természetes emberi nyelv, amelyen a felhasználó számára a katalógus tájékoztató adatait közlik. Célja a katalógusban való tájékozódás elősegítése. (L még: Adat nyelve; Bibliográfia nyelve).
KELLÓ (Könyvtárellátó Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. (röviden Könyvtárellátó Nonprofit Kft):. A társaság kulturális tevékenységet végez: állománygyarapítást segítő szakmai és dokumentum-ellátási szolgáltatásokat nyújt a nyilvános- és szakkönyvtárak részére a könyvtári rendszer hatékonyságának és rentabilitásának javítása érdekében.
képi dokumentum: A dokumentumoknak az a fajtája, amely elsősorban kép vagy rajz formájában hordozza az információt (pl. fotó, képeslap).
keresztkatalógus: A leíró (betűrendes) katalógus fajtája. Olyan katalógus, amely egyesíti a szerzői betűrendes és a cím szerinti katalógust.
keresztnév: Lásd: Egyéni név.
kézikönyv: Az egyes tárgykörök, szakterületek átfogó eligazító könyveinek általános neve ide tartoznak a lexikonok és az enciklopédiák is.
kézikönyvtár: Az adott könyvtár lehetőségeihez képest a legfontosabb, legtöbbször nem kölcsönözhető kézikönyvek kiemelt gyűjteménye.
kéziratos dokumentum: A dokumentumok speciális, nem sokszorosított és terjesztett fajtája. Általában kézzel írott, de a modern korban készülhetett írógéppel vagy számítógéppel.
kiadás: Valamely mű azonos szedéséről, egy időben sokszorosított összes példánya. Az új kiadáson fel kell tűntetni, hogy a mű hányadik kiadása ( az első kiadást nem jelzik). A mű egyes kiadásai között lehet tartalmi eltérés, ezért beszélhetünk javított, bővített v. átdolgozott kiadásokról. Egy mű különböző kiadásai eltérő tulajdonságúak, rendeltetésűek lehetnek, pl. különleges gyűjtői igényeket kielégítő ún. bibliofil kiadás, hasonmás vagy fakszimile kiadás, kritikai kiadás, két- vagy többnyelvű (bilingvis vagy poliglott) kiadás. Viszont nem új kiadás az utánnyomás, amely sztereotípia segítségével az eredeti szedésről változatlan formában készül.
kiadásjelzés: Az időszaki kiadvány új kiadására, jellege szerint megnevezett kiadására vagy kiadásváltozatára vonatkozó közlés. A kiadásjelzés rendszerint tartalmazza a kiadás szót (vagy annak nyelvi megfelelőjét), vagy e kifejezéssel kiegészíthető szöveges közlésből áll.
kiadásváltozat: Az időszaki kiadvány címével azonos című, általában egyidejűleg megjelenő, eltérő kiadás. A kiadásváltozatként megjelenő időszaki kiadványok között tartalmi kapcsolat van.
kiadó: Irodalmi, műszaki vagy művészeti munka többszörözésére, közzétételére, forgalomba hozatalára a szerzőtől vagy annak jogutódjától kizárólagos jogot kapó "személy". Nem csak az minősül kiadónak, aki sajtótevékenységgel hivatásszerűen foglalkoznak, hanem minden jogi és természetes személy, aki sajtótermék megalkotásának és előállításának megszervezését saját jogon végzi.
kiegészítő elem: A besorolási adat kerek zárójelpárban közölt része, amely lehet kronológikus vagy szöveges. Kiegészítő adatot közöl a személynévről, testületi névről, földrajzi névről vagy címről.
kísérő anyag: Olyan dokumentum-, vagy egyéb, nem dokumentum jellegű anyag, amely a kiadvány járulékos része, általában vele együtt használandó, bár rendszerint a kiadványtól fizikailag elkülönül. Azonos értelmű a melléklettel.
kiválás: Az időszaki kiadványnak egy vagy több időszaki kiadványra bomlása oly módon, hogy az időszaki kiadványok valamelyike a korábbi időszaki kiadvány címén, a kivált másik pedig új címen jelenik meg.
kódex: Kézzel írt könyv, amely a 4-14. században keletkezett. Anyaga eleinte pergamen, a 13. századtól papír is. Két fatábla közé erősítették, innen a neve (caudex = fatörzs). Tartalma változatos, de legtöbbször egyházi vonatkozású.
kódnyelv, kódrendszer: Az adatoknak egyezményes módon (szám, betű, stb.) történő rögzítésére szolgáló rendszer (jelkészlet és jelegyüttes) alkalmazási szabályainak az összessége.
kolofon: A könyv előállításával kapcsolatos technikai, jórészt a nyomdai munkákkal kapcsolatos adatokat tartalmazza: a könyv technikai létrehozásában közreműködő személyek (kiadó igazgatója, felelős szerk. stb.), a könyv műszaki adatai (példányszám, terjedelem, mellékletek stb.), a nyomdai adatok (nyomda neve, székhelye, nyomdai munka táskaszáma, kiadás száma, utánnyomás jelölés stb.).
kommüniké: Hivatalos szerv, hivatalos párt közleménye, nyilatkozata, valamely esemény magyarázata.
kompatibilitás: különböző rendszerek közvetlen, előzetes adaptálást nem kívánó összeilleszthetősége.
konfiguráció: Egymással összekapcsolt és önálló működésre programozott, egyetlen rendszert alkotó gépek együttese az informatikai központokban, hálózatokban.
könyv: Olyan kiadvány, amely megjelenési módját tekintve nem időszakos, hanem egy kötetben vagy meghatározott számú kötetben befejezett egész, és amely rendszerint szabad szemmel olvasható szöveg, illetve illusztrációkat tartalmaz. A könyv fogalmi körébe tartoznak a közhasználatú elnevezéssel minikönyvnek, albumnak, füzetnek, jegyzetnek, különlenyomatnak stb. nevezett sajtótermékek is.
könyvhibák: A könyvelőállítása során keletkezett hibák, amelyek csorbítják a könyv szépségét, csökkentik értékét, károsan befolyásolják használhatóságát. A könyv hibái adódhatnak: szerkesztési munkák során, szedés során, tördeléssel kapcsolatosan, nyomás során és a kötés folyamán.
könyvtár: A könyvtár elnevezése a római korból származik. A görög Bibliothecal főnévből ered. Byblos = könyvek Théké = tartó, láda, raktár A könyvtár fogalmának számos változata ismert. Hagyományos: nagyobb mennyiségű könyvek rendszerezett, közhasználatra szánt gyűjteménye. Modernebb: olyan szolgáltató intézmény, ahol a dokumentumokat és a bennük lévő információkat gyűjtik, feltárják, megőrzik és szolgáltatják. INFORMÁCIÓTÁR
könyvtári hálózat: A könyvtárak különböző típusai rendszert alkotnak. Könyvtári hálózatba az azonos fenntartójú vagy hasonló feladatkörű könyvtárak tömörülnek. Hálózatot alkotnak a közművelődési könyvtárak megyénként, illetve a fővárosban; az iskolai könyvtárak megyénként; a felsőoktatási könyvtárak intézményenként; a szakkönyvtárak tudományterületenként. A könyvtári rendszer lényege, hogy bármelyik könyvtárból elérhető az adott hálózat össze szolgáltatása. A hálózat tagjait információs csatornák kötik össze, amelyek lehetővé teszik az igények, információk közvetítését a könyvtárak között.
könyvtári osztályozás: Osztályozásnak nevezzük azokat a manuális vagy gépi eljárásokat, amelyek segítségével különbséget teszünk egy sokaság tagjai között. A különbség megállapítása attól függ, hogy milyen célból állunk neki az egy kalap alá vett dolgok valamilyen elnevezéssel (kategória) való rendszerezett (szisztematikus) társításának. A leggyakoribb cél, hogy leltárba vegyük egy tudomány, szakterület témáját alkotó elemek körét, és valamilyen technikával tükrözzük ezeknek az elemeknek a viszonyát. Ez a technika leginkább az egyszerű lista, vagy máskor strukturált (hierarchikus, esetenként számozással is azonosított) jegyzék, felsorolás lehetőleg azonos helyen és időben közvetlenül vagy közvetve utalva (összepárosítva) a kategorizálandó elemekkel.
könyvtári raktározás: A különféle könyvtárak felépítése és belső rendje eltér. Meghatározza ezt az állomány mérete és összetétele. Ez alapján beszélünk zárt raktáras és szabadpolcos rendszerről. A lényegi különbség abból adódik, hogy az olvasótermekben, a kölcsönzőben szabadon hozzáférhető-e a könyvtári állomány nagyobbik része, vagy a dokumentumok tetemes része zárt raktárban van, ahova az olvasók nem mehetnek be.
könyvtári tájékoztatás: A könyvtári tájékoztatás dokumentumokra, információhordozókra épülő, azok ismerettartalmát hasznosító tevékenység. A tájékoztatás teremt kapcsolatot az olvasók információszükséglete és a könyvtár információforrásai között.
könyvtárközi kölcsönzés: A szolgáltatás célja a könyvtár gyűjteményében nem található dokumentumok hozzáférhetővé tétele olvasóinknak más könyvtárak állományából. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kialakított és támogatott olyan szolgáltatási rendszer, amely az országos lelőhely-nyilvántartás segítségével a könyvtárakon keresztül biztosítja a könyvtárhasználók számára a könyvtári dokumentumok hozzáférhetőségét.
könyvtártudomány: A könyvtártudomány tárgya az információforrások (a könyvek, dokumentumok, rögzített ismeretek) összegyűjtése, rendszerezése, feldolgozása, tárolása, megőrzése, visszakeresése és használatuk biztosítása. E kérdéskörök legtöbbször könyvtári tevékenységekhez kapcsolódnak, de felmerülhetnek egy-egy bibliográfia megszerkesztése, szakirodalmi adatbázis megtervezése vagy valamely információs rendszer használatának vonatkozásában is.
kötelespéldány: A kötelespéldány szolgáltatás az egy adott országban kiadott dokumentumok egy példányának ingyenes átadását jelenti az állam által megnevezett közintézmény részére. A tudományos célú, ingyenes kötelespéldány szolgáltatás célja a sajtótermékek nemzeti könyvtári gyűjtése és megőrzése, nemzeti bibliográfiai nyilvántartása és statisztikai számbavétele, valamint a könyvtári rendszerben történő hozzáférhetővé tétele. Magyarországon az 1802-ben alapított Országos Széchenyi Könyvtár már 1804-től kezdődően részesül köteles példányban.
kötésváltozatok, kötésfajták: Papírkötés: a kötéstábla és a gerinc papírossal van borítva. Félvászon-kötés: a gerincet esetleg a kötéstábla sarkait vászon borítja, a kötéstábla többi része papírborítású. Egészvászon-kötés: a kötéstábla egész felületét és a gerincet is vászonnal vonják be. Félbőr-kötés: a gerinc, esetleg a sarkok bőrrel borítottak, a kötéstábla többi része vászon vagy papír. Egészbőr-kötés: a gerinc és a kötéstábla bőrrel borított. Egyre gyakoribbak a különböző műanyag-kötések, a lemosható fólia bevonat, és a bőrhöz hasonló nylkötés.
kötet: A többkötetes könyv valamely részegységének a megnevezése, amely a könyv egészére vonatkozó bibliográfiai adatokon kívül a saját, megkülönböztető adatait is tartalmazza. Mindenképp van kötetjelzése, kötetcíme, impresszuma és kolofonja. Rendszerint az oldalszámozása is önálló.
kötetjelzés: A többkötetes könyvön belül a kötetek sorrendjét kifejező megkülönböztető megjelölés.
közhasznú információ szolgáltatás: Az egyes könyvtárakban elérhető ún. Közhasznú Információ Szolgáltatás az emberek mindennapi életviteléhez szükséges információkat közvetíti a használók felé. Ezen információkat a helyben rendelkezésre álló közhasznú információforrások összegyűjtésével, kiegészítésével, rendszerezésével tudja szolgáltatni. A közhasznú információforrások a gyors tájékozódás eszközei. Ebbe a körbe tartoznak az önkormányzati, kormányzati, jogi információk, fogyasztói információk (üzletek, cégek, mesterek) oktatással, pályaválasztással, továbbképzéssel, pályázatírással kapcsolatos információk, turisztikai információk.
közkeletű testületi név: A hivatalos testületi névnek a közhasználatban meghonosodott rövid változata.
közművelődési könyvtár: Általános gyűjtőkörű könyvtár, azaz az összes tudományterület irodalmát és a szépirodalmat gyűjti. A gyűjtőkör mélységet a könyvtár típusa határozza meg: a községi könyvtárak a tájékoztatáshoz, ismeretközléshez legszükségesebb műveket szerzik be, míg a nagyobb városi és/vagy megyei könyvtárak inkább törekszenek a teljességre. Mindez természetesen a használói igényekhez és az adott könyvtár anyagi lehetőségeihez igazodik. Nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumokat is gyűjt. Szolgáltatásai általában: helyben olvasás, kölcsönzés, tájékoztatás, reprodukció, előjegyzés, könyvtárközi kölcsönzés, téma- és irodalomfigyelés, adatszolgáltatás. Bárki számára igénybe vehető könyvtár. Tudományos és szakkönyvtári feladatokat is elláthat. Típusai: megyei könyvtárak, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; városi könyvtárak; községi könyvtárak.
közös cím: Az összetett cím azon része, amely egyes időszaki kiadványok (ágazatok, alsorozatok) összetartozásának jelzésére szolgál. Közös címe lehet a folytatásokban összetett címmel megjelenő részdokumentumnak is. Ebben az esetben a részdokumentum főcímének az a része, amely az összetartozó részletek együttes megnevezésére szolgál.
közreadó: Olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely a kiadvány szellemi tartalmáért felelős, ezért a leírásban a szerzőségi közlés része.
közreműködő: Az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a kiadvány tartalmának létrehozásában részt vesz és a szerzőhöz képest alárendelt, illetve járulékos szerepet tölt be.
kriptonima: Fedőnév, írói álnév.
kritika (görög-latin): Bírálat, olyan könyvismertetés, amelynek lényege az értékelés, a mű alapos elemzése, erényeinek, hibáinak bemutatása.
krónika (görög-latin): Középkori műfaj, amely egy-egy ország, város, kolostor stb. Történetét szigorú időrendben oksági összefüggések nélkül beszéli el.
kulcscím: Az időszaki kiadvány azonosítása és nyilvántartása céljából megállapított cím.
kumuláció (latin): Összegyűjtés A kumulatív bibliográfia és index hosszabb időszak (1, 5,10 év stb) alatt megjelent - kurrens bibliográfiák, illetve tartalomjegyzékek (indexek) anyagát közli egységes szerkezetben.
kuriózum (latin): Furcsa, érdekes, különleges könyv
kurrens időszaki kiadvány: Folyamatosan megjelenő, élő folyóirat, hírlap, bibliográfia stb.
különszám: Folyóiratok, hírlapok, évkönyvek olyan részegysége, amely valami különleges okból vagy alkalomból, e kiadványok állandó tárgykörétől vagy terjedelmétől többnyire eltérő módon rendszerint más számozással jelenik meg.