F
facieta (latin): Szatirikus tartalmú tréfás történet és az ilyen elbeszéléseket tartalmazó gyűjtemény.
fakszimile (latin): Hasonmás, egy képnek, okmánynak, metszetnek, dokumentumnak az eredetihez teljesen hű sokszorosított mása.
fattyúsor: A szöveg tördelésén egy új oldal első sorába kerülő kimenetsor. Ez csúnyának hat, nyomdászatilag megengedhetetlen. Ezért ezt a sort az előző oldal végére tördelik át, de hogy ott helyet kaphasson, annak szövegét egy sorral rövidíteni kell.
fejezet: Terjedelmesebb művek belső tagozódása, amelyet a fejezetcímek tesznek még észvehetőbbé.
fejléc: Fejezetkezdő oldalak felső szegélyén húzódó, a szedéssel egyenlő szélességű díszítmény.
felelős kiadó: Az a kiadványon megnevezett személy, aki a kiadásért a sajtójogi felelősséget vállalja.
felelős szerkesztő: Könyveknél: a kiadóvállalat alkalmazottja. Hozzá kerülnek a lektor, az ellenőrző szerkesztő véleményei, s ezek alapján ő beszéli meg a szerzővel az esetleges változtatásokat. Elsősorban ő a felelős a nyomdába adott kézirat esztétikai értékéért, tudományos megbízhatóságáért. A sajtóhibák kijavítása után ő adja meg az engedélyt a kinyomtatásra.
felezési idő: A szakirodalom avulásának mérésre szolgáló időegység. Általában években mérhető időtartam, amely alatt valamely dokumentum hivatkozásai alapján megállapított használata a felére csökken. Valamely tudományág dokumentumait vizsgálva kiszámítható az illető diszciplína felezési ideje, amely természetesen annál kisebb érték, minél gyorsabban avuló tudományágról van szó.
felsőoktatási könyvtár: régi intézmény, gyökerei visszanyúlnak egészen Arisztotelész koráig. Feladata az adott oktatási intézmény oktató-nevelő és tudományos tevékenységének kiszolgálása. Az egyik legjelentősebb könyvtárhasználói réteget szolgálják, az egyetemi és főiskolai hallgatókat és oktatókat. A könyvtár szoros kapcsolatban van anyaintézményével, tükrözi annak küldetését, céljait, filozófiáját, kultúráját. Funkciói: az oktatómunka támogatása, a kutatómunka támogatása, szakkönyvtári feladatok, feladatok a könyvtári rendszerben és egyéb felsőoktatási feladatok. Az idő során több fajtája is kialakult.
filmográfia: Tudományos gyűjtés a film alkotóinak (rendező, operatőr, színész stb.) munkáiból, az egyes országok filmterméséből, a filmes műfajokkal és irányzatokkal (filmes stílusirányzat) kapcsolatos adatokból. A filmográfia rendszerezi az életműveket, az egyes iskolák, irányzatok fejlődésének minden fontos állomását. A filmmel foglalkozó szakemberek, de akár a kívülálló érdeklődők számára is támpontot jelent az egyes alkotások értelmezéséhez, különböző életrajzi, társadalmi, történeti stb. összefüggések feltárásához.
folyóirat: Általában szabályos időközökben, két hétnél nem gyakrabban, de legalább évente kétszer megjelenő időszaki kiadvány. Jellemzője, hogy egyes számai (részegységei) több szerzőtől származó cikkeket és egyéb közleményeket tartalmaznak, rendszerint éves összefoglaló címlapjuk és tartalomjegyzékük van. Emellett van ettől eltérő jellegű folyóirat is, amelynek minden részegysége részcímes.
folyóiratkatalógus: Egy-egy könyvtár folyóirat-állományát feltáró betűrendes-, szak-, földrajzi stb. katalógus.
folytatás címe: A címváltozást követő főcím olyan címváltozás esetén, amikor az új főcímen megjelenő időszaki kiadványban az előző főcímen megjelent időszaki kiadvány számozási adatai nem folytatódnak. L. még: előbbi cím; előzmény címe; utóbbi cím.
formai visszakeresési szempont: Személynév, testületi név, földrajzi név, cím, amelyek alapján a tétel a katalógusban elhelyezhető, illetve onnan visszakereshető.
formátum: A bibliográfiai adatközlés formája. A formátum lehet adatbeviteli, feldolgozási, megjelenítési és csereformátum.
forrás: Minden olyan írott vagy nyomtatott dokumentum, valamint szóbeli közlés, amely hozzásegít valamely probléma vizsgálatához vagy megoldásához. Forráskeresés a források összegyűjtése. A könyvtári gyakorlatban azok a bibliográfiák, kereskedelmi jegyzékek, kritikák, recenziók, amelyek révén valamely könyvtár bibliográfiai értesüléseket szerez tájékoztató munkájához, deziderátáihoz.
forrásdokumentum: Időszaki kiadvány, amelynek valamely részegységében a részdokumentum megjelent.
főcím: A címoldalon közölt olyan szó, mondat, jel vagy kifejezés, amely a könyv tartalmára vonatkozik.
főlap: Olyan időszaki kiadvány, amelyet egy vagy több, vele párhuzamosan megjelenő, tartalmában alárendelt időszaki kiadvány egészít ki. A kiadványok valamelyike utal összefüggésükre.
földrajzi katalógus: A könyvtár anyagát földrajzi csoportosításban tárja fel.
földrajzi közös alosztás: Az ETO eszköze az azonos szakba tartozó, de más-más földrajzi-topográfiai művek földrajzi-topográfiai hovatartozásának megkülönböztetésére.
fősorozat: Olyan sorozat, amelynek keretében egy vagy több alsorozat jelenik meg.
főtétel: Olyan bibliográfiai tétel, amelynek leírás része teljes leírással készült, tartalmazza az összes lehetséges besorolási adatot és kijelölték rajta a főtétel saját rendszavát.
fragmentum (latin): Megcsonkított, az utókorra csonkán maradt vagy az írótól be nem fejezett mű (töredék) Szimbolikus címe az eszmetöredékeket, gondolatokat, vegyes tárgyú rövid műveket tartalmazó könyvnek Kódextöredék, többnyire többes számban emlegetik (fragmenta). Régi könyvek kötéstábláiból áztatják ki őket.
fülszöveg: A könyv védőborítójának két behajtott oldalára nyomtatott szöveg, amely ismertetést tartalmaz a könyvről, a szerzőről.