I
időszaki kiadvány: Olyan előre meg nem határozott időtartamra tervezett kiadvány, amely egymást követő részegységekből (számokból, füzetekből, kötetekből, évfolyamokból stb.) áll. Ezeket rendszerint számozásuk, keltezésük, kronologikus vagy egyéb megjelölésük különbözteti meg egymástól. Az időszaki kiadványok legfontosabb fajtái: hírlap, folyóirat, évkönyv, sorozat, időszakosan megjelenő jelentések, beszámolók, közlemények, tanulmánygyűjtemények és hasonlók, időszakosan megjelenő adat- és címtárak, időszakosan megrendezett konferenciák, kongresszusok hivatalos kiadványai.
időszakosság: Az időszaki kiadvány részegységeinek megjelenési gyakorisága.
IFLA (International Federation of Librarian Associations and Institutions - Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége) :A világ könyvtáros szakmai egyesületeinek legfőbb érdekképviseleti szerve, az egyesületek, a könyvtárak és a felhasználók érdekeinek és igényeinek legfőbb szószólója.
igazgatási név: Az államigazgatás szempontjából egységnek tekintett földrajzi hely szükség szerint az igazgatási egység típusát is megjelölő neve.
illusztráció: A kiadványban levő kép, fénykép, ábra vagy egyéb grafikus ábrázolás, ha annak oldalszámozása beletartozik a szövegoldalak számozásába. Illusztrációnak minősíthetők a táblázatok is.
impaktfaktor: A folyóiratok idézetelemzésen alapuló minősítője valamely szakfolyóirat idézettségét jelző mutató. Az impaktfaktor a folyóirat 2 egymást követő évfolyamában közölt cikkeinek a cikkek számával arányosított átlagos idézettsége a rákövetkező 3. tárgyévben. Az érték kiszámítása a Thomson Institute for Scientific Information (korábbi nevén: Institute for Scientific Information, ISI) adatbázisai alapján történik.
impresszum (latin): A nyomdatermékek megjelenési adatai: a megjelenés helye, éve, a kiadó vagy a nyomda neve. Ezeket a bibliográfia leírásban közölni kell
index (latin): A könyvek végén található mutató, amely felsorolja a könyvben szereplő neveket (index nominum), tárgyakat (index rerum), földrajzi fogalmakat (index geographicus), évszámokat (index chronologicus). A folyóiratok tartalomjegyzékének idegen neve
Index librorum prohibitorum: (latin, jelentése: tiltott könyvek jegyzéke) azon könyvek listája, amelyeknek olvasásához a római katolikus egyház nem adta hozzájárulását és hívei számára kifejezetten tiltott. A lista összeállításának az volt a célja, hogy megakadályozzák a teológiailag helytelen, a katolikus hit és erkölcs szempontjából veszedelmes tanok terjedését.
indexelés: Index-kifejezések dokumentumok vagy tárgyak leírásához való rendelése, azzal a céllal, hogy az illető dokumentumok vagy tárgyak az index-kifejezésekkel jelölt fogalmak szerint visszakereshetők legyenek.
indulás: Az adott időszaki kiadvány első részegységének megjelenése.
információ (latin): Minden adat és ismeret, ami a tájékoztatás, tájékozódás. Közvetlen tapasztalat vagy dokumentumok révén megtudunk. Kutatóknak szükséges kiválasztani a releváns információkat Ezért vált nélkülözhetetlenné a számítógépek használata, a számító-gépes információs, információkereső rendszerek kifejlesztése, alkalmazása Az információk tehát három alapvető helyen találhatók: a dokumentumokban, az emberi emlékezetben, számítógépi memóriában
információhordozó: Az az anyag, amely az írott, mondott, mozgással kifejezett, elektronikus jelekkel rögzített - információk rögzítésére a történelem folyamán szolgált (pl. kő, agyag, pergamen, papírusz stb.), vagy szolgál (papír, film, hanglemez,, hangszalag, floppy, winchester, CD-ROM, DVD stb.)
információs menedzsment: (information management) az információs és információs források hatékony tervezése, szervezése és irányítása.
iniciálé: Latin eredetű szó. Jelentése: nagyobb, díszes kezdőbetű, amelyet a kódexekben gyakran színeztek.
irodalomjegyzék: Tudományos és népszerűsítő könyvek végén felsorolja a forrásként használt könyveket, tanulmányokat, és így útmutatást is ad azok számára, akik többet szeretnének tudni a tárgyról.
irodalomkutatás: A tájékoztatásnak az a válfaja, amikor a könyvtáros kérésre a vonatkozó - szakirodalmat (esetenként szépirodalmat is) hosszabb kereséssel felderíti, értékeli-válogatja, majd jegyzék formájában tájékoztatja róla felhasználót. Ld. még információkeresés
írói név: Olyan felvett név, amelyet az író írói munkásságában valódi neve helyett használ.
ISBD (International Standard Bibliographic Description): A bibliográfiai leírás nemzetközileg egységes szabványa
ISBN (International Standard Book Number: Az ISBN egy 13 jegyű szám (a 2007. január 1. előtt kiadott könyveknél 10 jegyű), a könyvek nyilvántartására szolgáló nemzetközi szabványos számrendszerhez tartozó azonosítószám, az International Standard Book Number rövidítése. Az ISBN első kódcsoportja a könyv származási országára vagy nyelvére utal, a második kódcsoport az ISBN Társasághoz társult könyvkiadók kódszámából adódik, a következő kódcsoport a könyv azonosítására, az utolsó számjegy pedig az ellenőrzésre szolgál. Az ISBN-számokhoz automatikusan hozzárendelhető a hasonlóan szabványos, gépek által leolvasható vonalkód is..
iskolai könyvtár: az oktatási intézményekben működő könyvtár. Általában korlátozottan nyilvános könyvtár, amely azt jelenti, hogy elsősorban a fenntartó intézmény (iskola) diákjai, pedagógusai, dolgozói számára érhetők el a szolgáltatásai. A tanároknak és a diákoknak biztosítja az iskolai munkához szükséges dokumentumokat, ez a színtere az önálló könyvhasználat megtanulásának is. Lehet általános iskolai, középiskolai, diákotthoni (kollégiumi), felsőoktatási könyvtár. Kisebb településeken működő iskolai könyvtár elláthatja a közművelődési és az iskolai könyvtári feladatokat is.
ismeretközlő irodalom: A szépirodalom ellentéte. Ide soroljuk az ismeretterjesztő, a szak- és a tankönyvirodalomat és a segédkönyveket.
ismeretterjesztő irodalom: Az ismeretközlő irodalomnak az a része, amely laikusok számára, általában alap- vagy középfokon mutatja be egy-egy tudományos, közéleti, politikai stb. szakterület problémáit.
ISSN (International Standard Serial Number): az időszaki kiadványok nemzetközi azonosító száma. Az ISSN két számcsoport tagolt nyolcjegyű számból áll, az első hét számjegy egy kurrens szám, az utolsó pedig az ún. ellenőrző szám. Az ISSN egy időszaki kiadványt azonosít mindaddig, amíg a kiadvány kulcscíme tartósan és lényegesen meg nem változik. Magyarországon 1977. január 1-én vezették be a használatát.