L
lábjegyzet: a szövegoldal alján elhelyezett jegyzet
lapalji címszalag: A kiadvány szövegoldalainak alsó szegélyén szalagszerűen elhelyezkedő, bibliográfiai információkat tartalmazó közlés. Nem minősül címoldal-helyettesítőnek, de egyes adatelemek leírásakor főforrásként kell figyelembe venni. L. még: címoldal-helyettesítő.
lapfej: Az időszaki kiadvány részegységeinek rendszerint első oldalán található, a szöveget megelőző, tipográfiailag kiemelt rész. A lapfej a főcímet, a párhuzamos címet, általában az alcímet, illetve a kiadvány azonosítása szempontjából fontos egyéb információkat vízszintesen vagy függőlegesen elhelyezve (hosszanti lapfej) tartalmazza. Címoldal-helyettesítőnek minősül.
leíró katalógus: Formai jegyek (személynév, testületi név, földrajzi név, cím) alapján betűrend szerint szerkesztett katalógus. (A betűrendes katalógusnál szűkebb fogalom! L. ott).
lektor (latin): Szakember, aki a kiadásra szánt könyveket, folyóiratcikkeket szakmailag ellenőrzi, értékeli, megvizsgálja az egyes részek helyes arányát, a közölt adatok hitelességét és ezek alapján javaslatot tesz a kiadásra.
lektür (francia): könnyen olvasható, mélyebb gondolkodásra nem késztető szórakoztató mű
leporello: Mozart Don Juanjának egyik szereplőjéről elnevezett harmonikaszerűen összehajtható és szétnyitható könyv. Gerince nincs, anyaga karton.
lexikon: Az ismereteket mindig betűrendbe szedő rövid címszavakban tárgyaló általános vagy speciális kézikönyv.
lezárt leírás: A dokumentum összefoglaló vagy monografikus szintű leírása, amelyben a leírt adatok további kiegészítést nem igényelnek.
ligator (latin): Középkori kolostorokban a könyvkötő barát.
linotype: Sorszedő gép. A matricák segítségével ólombetűkből egész sort önt ki.
litográfia vagy kőnyomtatás: A legősibb nyomtatási eljárás.