szakmai gyakorlat
a szakmai gyakorlat beosztása, követelményei, gyakorlóhelyek
nézzük meg
szakdolgozat
szakdolgozati témák, témavezető fölkérése, követelmények
bővebben
záróvizsga
jelentkezés záróvizsgára, tételek, a záróvizsga menete, követelmények
hogyan zajlik?
mentorálás
a tanulási nehézségek, személyes problémák, mentori órák
miben segít?
kék oldalak
könyvtárinformatikai és könyvtári fogalomtár, szakmai szervezetek
ez mi ez?

E

egyéb címadat: A könyv jellegére, műfajára, kiadásának indítékaira vonatkozó, valamely előzéken közölt szó, mondat vagy kifejezés.

egyéni név: A történelmi névhasználatban az egyént azonosító, a modern európai névhasználatban pedig az egyént az azonos családnevűek között megkülönböztető tulajdonnév. Az egyéni név a modern európai névhasználatban – ellentétben a magyar névhasználattal – megelőzi a családnevet.

Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO): Nemzetközi könyvtári osztályozórendszer, amely az ismeretterjesztő és szakdokumentumokat a tartalmuk szerint csoportosítja, és osztályokba rendezi. A hazai könyvtárak nagy része a nemzetközileg elfogadott Egyetemes Tizedes Osztályozás szakjelzeteit alkalmazza. Az ETO számjegyekkel fejezi ki az emberi tudás fogalmait. Nyelvektől és írásmódtól független, ezért az egész világon alkalmazzák Korszerűsítéséről nemzetközi szervezet gondoskodik. Előnye, hogy a felépítése hierarchikus. Szemléletes a fogalmak közötti összefüggés. Kereséskor alá és fölérendelt kifejezéseket is lehet keresni.

Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma (EKK): tudományos, nevelési és oktatási, kulturális tevékenységet és a kulturális örökség megóvását végző közhasznú szervezet. Az EKK az egyetemi könyvtárak és hálózatuk szakmai képviseleti és érdekegyeztető szervezete.(Alapszabály) Az EKK különös figyelemmel kíséri az egyetemi könyvtárakat érintő törvény- és jogszabályalkotást, az egyetemek statútumait; az előkészítő periódusban kialakítja álláspontját, a már hatályos jogszabályokkal kapcsolatban megteszi észrevételeit.

egylépcsős leírás: Olyan szerkezetű bibliográfiai leírás, amelyben a többkötetes könyv egy vagy több kötetének saját kötetadatait és a könyv egészére vonatkozó adatokat az egyes adatcsoportok együttesen tartalmazzák. 

egységesített besorolási adat: Az adat a bibliográfiai tétel leírás részében közölt adatok egységesítési műveletének elvégzése után jön létre. Célja, hogy a személyek, testületek művei, a földrajzi nevek és címek – függetlenül a bibliográfiai leírásban közölt variánsoktól  egy kiválasztott név alatt egy helyen legyenek összegyűjthetők. Ezzel válik lehetővé, hogy a katalógus vagy bibliográfiai tájékoztasson egy bizonyos személy vagy testület könyvtárban meglevő műveiről, egy bizonyos mű kiadásairól, illetve valamely személlyel, testülettel, földrajzi hellyel vagy művel kapcsolatos kiadványokról. 

egységesített cím: A különböző kiadásain eltérő, vagy eltérő alakú címeken megnevezett mű azonosítására besorolási adatként kiválasztott cím. Az egységesített cím lehet eredeti cím, átültetett cím  vagy megállapodásos cím.

egységesített földrajzi név: A földrajzi hely azonosítására a hivatalos térképészeti gyakorlatban elfogadott névnek besorolási adatként kiválasztott magyar nyelvű, részben magyar nyelvű vagy eredeti hivatalos nyelvű alakja.

egységesített személynév: Az a besorolási adatként kiválasztott név, amelyen a személy működését kifejtette, illetve amelyen a nemzeti hovatartozásának megfelelő bibliográfiai gyakorlat a személyt számon tartja.

egységesített testületi név: Az a besorolási adatként kiválasztott név, amelyen a testület  működését kifejti, (amelyen saját kiadványain magát megnevezi), illetve amely néven a testület székhelyének megfelelő bibliográfiai gyakorlat számon tartja.

egységesítő utaló: Olyan önálló utalótétel, amely a személynév, testületi név, cím, földrajzi név nem egységesített alakjától (például a névvariánsoktól) vezet el az egységesített alakhoz. A nem egységesített alakot az egységesített alakkal a lásd szócska kapcsolja össze. A tétel nem tartalmaz bibliográfiai adatokat.

egyszerűsített leírás: A leírás rövidített változata, amelyben meghatározott adatelemek elhagyhatók, az azonos típusú adatelemek, illetve adatok felsorolása fokozottan korlátozható, és az adatelemek közlésmódja egyszerűsíthető.

ékírás: Az ókori Mezopotámiában kifejlődött írásmód. A sumérok találták fel az i.e. 4. évezredben. Az írásjeleket háromszögűre hegyezett náddal vagy fapálcákkal agyagtáblába rótták. A megőrzésre szánt darabokat kiégették, a hosszabb szövegeket tartalmazó táblákat összefűzték. Így maradt ránk a Gilgames eposz szövege is.

elemző vagy analitikus leírás: Bibliográfiai leírás, valamely dokumentum fizikailag el nem különülő részéről (fejezet, cikk, tanulmány stb.) készített önálló bibliográfiai leírás. Közli ennek szerzőjét, címét, utána pedig annak a dokumentumnak az adatait, amelynek része.

elemző vagy analitikus bibliográfia: Könyvészet, amely külön-külön írja le az antológiák, emlékkönyvek gyűjteményes művek (pl. kongresszusok előadásait összefoglaló kiadványok) egyes részeit, a folyóiratok fontosabb tanulmányait.

életrajzi bibliográfia: Egy-egy személynek, írónak, művésznek stb. munkáit és a rá vonatkozó irodalmat sorolja fel.

előbbi cím: A címváltozást megelőző főcím olyan címváltozás esetén, amikor az új főcímen megjelenő időszaki kiadványban az előző főcímen megjelent időszaki kiadvány számozási adatai folytatódnak. L. még: előzmény címe; folytatás címe; utóbbi cím.

előcím: Olyan alcím vagy párhuzamos alcím, amely a kiadványban megelőzi a főcímet.

előcímlap: A címlapot megelőző, bibliográfiai információkat közlő lap.

élőfej: Könyvek, folyóiratok lapjain az első sor feletti, oldalanként, fejezetenként változó cím, amely utal az oldal vagy fejezet tartalmára, s így megkönnyíti a mű használatát. A szótárakban és lexikonokban az oldal első és utolsó szava szerepel élőfejként.

előzmény címe: A címváltozást megelőző főcím olyan címváltozás esetén, amikor az új főcímen megjelenő időszaki kiadványban az előző főcímen megjelent időszaki kiadvány számozási adatai nem folytatódnak. L. még: előbbi cím; folytatás címe; utóbbi cím.

EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület): Erdélyi magyar polgárok és nemesek hozták létre1885-ben Kolozsváron.

enciklopédia: Tematikus elrendezésű kézikönyv. Az információt a lexikonnál nagyobb, összefüggő csoportokban tárgyalja. Alkalmas arra, hogy az egyes tudományágak és eredmények összefüggéseire mutasson rá.

epilógus (görög-latin): Befejezés, utószó, kiegészítő

episztola (görög-latin): Levél; költői levél, levélformában írt költemény. Legismertebb művelői: Horatius, Petőfi, Arany stb.

episztolárium: Levélgyűjtemény, amely lehet kéziratos és nyomtatott anyag

eredeti cím: A kiadvány eredeti nyelvű első kiadásának a címe.

évkönyv: Általában évente, vagy annál ritkábban megjelenő időszaki kiadvány, amelynek rendeltetése egy szakterület vagy testület tudományos eredményeinek, illetve munkásságának rendszeres, áttekinő ismertetése, az ezekre vonatkozó adminisztratív, statisztikai és egyéb – főként összefoglaló – adatok közlése. Az évkönyvek másik, kalendárium jellegű csoportja és a folyóiratok évkönyvei szórakoztató, ismeretterjesztő céllal jelennek meg.

ex libris (latin): A legkülönfélébb eljárással készült kisgrafika, amelyet a könyv tulajdonosának jelzésére a kötés vagy borítólap belső oldalára ragasztanak. Tartalmazza a tulajdonos nevét, esetleg címerét, jelmondatát, valamiféle jelképét A XV. sz. óta ismert, napjainkban rendkívül elterjedt műfaj. Gyűjtésükkel sokan foglalkoznak, a mai ex librisen nagy része a bibliofilek számára készül

explicit (latin): Kódexek, ősnyomtatványok zárószava vagy záró részének, a kolofonnak a kezdete.