C
cédulakatalógus: Könyvtárakban ma már kevésbé használt katalógus forma. Feltüntetik a könyvek Lényeges adatait: szerzőjét, címét, megjelenésének helyét és évét, kiadóját, terjedelmét, a raktári jelzetét a könyv tartalmát kifejező szakrendi jeleket és tárgyszavakat.
cenzúra: Ellenőrző tevékenység a kiadásra vagy terjesztésre kerülő művek fölött. A katolikus egyház alkalmazta először a protestantizmus elleni harcban.
Champollion, Jean Jacques (1790-1832): Francia nyelvész. az óegyiptomi hieroglif írás megteremtője (1822). A megoldáshoz az ún. rosette-i kő felirata vezette.
cím: Könyv vagy folyóirat megjelölésére szolgáló felirat. A könyvön több helyen is szerepelhet, a bibliográfiai leírásban a belső címoldalon levőt vesszük irányadónak. A többi címet járulékos címnek mondjuk, ilyenek a borítékon levő külső cím, gerincre nyomott gerinccím, a mű első lapján látható előzékcím.
címfej: Az időszaki kiadvány címlapja. Tartalmazza a lap címét, jellegét, megjelenési idejét, évfolyamát, számának megnevezését.
címlap: A könyveknek (általában) az első lapja, amely a könyv legfontosabb adatait tartalmazza. Az első oldal neve címoldal, a hátoldal neve verzó.
címlapverzó: A címlap hátoldala. A címlapverzó rendszerint az eredeti címet, a közreműködői adatokat, a copyright szövegét, az ISBN-t, ISSN-t és esetleg a kolofont tartalmazza.
címoldal: A címlap homlokoldala, amely tartalmazza a főcímet, a szerzőségi adatokat, a párhuzamos címet és rendszerit a teljes vagy részleges megjelenési adatokat. Az ezeket az adatokat más-más nyelven megismétlő oldalak mindegyikét címoldalnak kell tekinteni.
címoldal-helyettesítő: Az időszaki kiadvány címoldalt helyettesítő oldala vagy oldalának része: borító, lapfej, szerkesztőségi közlést tartalmazó oldal, a kolofon és a borítófedél egyéb oldalai.
címszó: Lexikonokban, szótárakban a szócikk első szava. Tipográfiailag (más betűtípus vagy kiemelt szedés) kiemelt szó.
címváltozás: A főcím tartós és jelentős megváltozása.
címváltozat: A főcímnek, a párhuzamos címnek, az alcímnek vagy a párhuzamos alcímnek az időszaki kiadvány címoldalán, címoldal-helyettesítőin, előcímlapján, gerincén, élőfején vagy lapalji címszalagján közölt változata, vagy a könyv címoldalán közölt címeknek (főcímnek, párhuzamos címnek, alcímnek, kötetcímnek) az egyéb előzékeken olvasható változata.
CIP (Cataloging in Publication): A címlapverzón a megjelenés előtt közölt bibliográfiai tétel.
copyright (angol): A szerzői jog védelmének a nemzetközi gyakorlatban elterjedt, angol eredetű elnevezése. A szerzői jog védelme lehet csak egy adott országon belüli, a vonatkozó nemzetközi egyezményhez csatlakozott országok esetében, pedig kölcsönösségen alapuló. A jogvédelmet a Copyright szó (röv. Cop.) vagy pedig a körbe írt C-szimbólum, a jogosult neve és a jogosultság kezdőéve (rendszerint az első kiadás éve) jelöli.
corpus juris (latin): A jog teste: törvénykönyv, törvénytár.
corrigenda (korrigenda, latin): Helyesbítések; ilyen cím alatt sorolják fel a kötet végén vagy a hozzá mellékelt lapon az észrevett jelentősebb sajtóhibákat.
corvinák: Hunyadi Mátyás híres könyvtárából, a Bibliotheca Corvinianából származó kódexek
Corvina (Bibliotheca Corviniana): Mátyás király könyvtára. Állománya 2500 kötet lehetett. Ennél nagyobb gyűjteményt abban a korban csak a Vatikán könyvtára őrzött.
cutter szám vagy betűrendi jel: Cutter, Charles Ami (1485-1547) amerikai könyvtáros által kidolgozott rendszer a könyvek betűrendes raktározására. Megalkotta betűrendbe sorolást megkönnyítő -egy betűből és két számjegyből álló betűrendi jelet a Cutter számot. A könyvek két elemből álló jelzetet kapnak, egy betűt, amely azonos a szerző vagy tárgyi rendszó első betűjével, és egy 2 vagy 3 jegyű számot, amely minden betűn belül újra kezdődik és a szerzők nevének ábécé sorrendjében nő. Ezeket a jeleket a Cutter táblázatok mutatják. Ezt a rendszert használják az iskolai és közművelődési hálózatban a szépirodalmi művek raktározásánál, szakirodalmi művek esetében a szakjelzettel egészül ki.
CS
családnév: Az egy családba tartozókat jelölő közös tulajdonnév.