B
beolvadás: Két vagy több időszaki kiadvány egyesülése oly módon, hogy ezek valamelyike változatlanul a korábbi címen jelenik meg, a vele egyesült másik, illetve többi időszaki kiadvány pedig megszűnik.
bérmunka: Külföldi megrendelő részére előállított sajtótermék.
besorolási adat: A tétel valamely részében leírt adat, amelynek segítségével a tétel besorolható a katalógusba, illetve onnan visszakereshető. A besorolási adat megegyezik egy-egy formai visszakeresési szemponttal. A bibliográfiai tétel besorolási adata mindig egységesített, az utalótétel besorolási adata nem egységesített.
besorolási adat részei: Rendszó, egyéb elem, kiegészítő elem.
betűrendes elhelyezés: Szerzők, ill. címek szerinti raktározás. Az ilyen raktározást teszi mechanikussá a Cutter szám.
betűrendes katalógus: Olyan katalógus, amely a könyvtár állományát a besorolási adatok (szerző, cím, intézmény stb.) betűrendjében tükrözi. A besorolás ennek alapján választ tud adni a következő kérdésekre: mi van meg a könyvtárban, megvan-e egy adott mű, egy műnek milyen kiadásai vannak meg, egy szerzőnek milyen művei vannak meg, a keresett mű hol található meg a raktárban.
betűrendi jel: A könyvek két elemből álló jelzetet kapnak, egy betűt, amely azonos a szerző vagy tárgyi rendszó első betűjével, és egy 2 vagy 3 jegyű számot, amely minden betűn belül újra kezdődik és a szerzők nevének ábécé sorrendjében nő. Ezeket a jeleket a Cutter táblázatok mutatják.
betűszó, mozaikszó vagy poligram (görög): Intézmények, vállalatok, hivatalok nevének kezdőbetűiből vagy csonkított szavaiból alkotott szó, egy hosszabb elnevezés rövidítésére (pl. OSZK)
bibliofil vagy amatőr kiadás: Különleges művészi kiállítású könyv, amely elsősorban - bibliofilek részére készült, különleges papíron, szép kötésben - sok illusztrációval, általában kis példányszámban
bibliofil vagy könyvbarát: Az az ember, aki a könyvek külső, belső értékét egyaránt ismeri, becsüli, s ezeket meghatározott szempontok szerint gyűjti, ilyen szempontok: első kiadások, 1711 előtti magyar könyvek, egy-egy író munkái stb.
bibliográfia (görög) vagy könyvészet: A könyvtári elméletnek és gyakorlatnak az az ága, amely az irodalmi termés nyilvántartásával, tartalmi feltárásával, és módszertanával foglalkozik. Az írásművekről készült jegyzékeket is bibliográfiának nevezzük. A bibliográfiák az állománygyarapítás, a feldolgozás és a tájékoztatás legfontosabb segédeszközei. Fajtái: retrospektív (összefoglaló) és kurrens (folyamatos); teljes és válogató; egyetemes és nemzeti; általános és szak; önálló és rejtett; Dokumentumfajták szerint lehet (könyvek, folyóiratok, zeneművek stb.) szerint tagozódó bibliográfia. Különleges fajtája az ajánló és az annotált bibliográfia.
bibliográfia nyelve: Az a természetes emberi nyelv, amelyen a felhasználó számára a bibliográfia tájékoztató adatait közlik. Célja a bibliográfiában való tájékozódás elősegítése. (L még: Adat nyelve ; Katalógus nyelve)
bibliográfiai adatok: A dokumentumok mindazon jellemző adatai, amelyeknek - a bibliográfiai leírásban való szerepeltetése révén azonosítani lehet a dokumentumokat.
bibliográfiai egység: Az a dokumentum, amelyről a leírás készült, vagyis a leírás tárgya. Lehet fizikailag egyetlen darabból, fizikailag több darabból álló dokumentum és lehet valamely dokumentum fizikailag nem önálló része.
bibliográfiai hivatkozás: Egy könyv, tanulmány vagy cikk megírásánál felhasznált források közlése. Folyamatos szövegben általában csak rövidített alakban jelenik meg, a bővebb adatokat lábjegyzetben, függelékben vagy a fejezetek végén adják meg. A szöveg és a jegyzetek közti kapcsolatokat különféle jelekkel (számok, csillagok stb.) biztosítják.
bibliográfiai kapcsolat: Két vagy több kiadvány egyenértékű vagy alárendeltségi kapcsolata. Ezt kifejezheti például az előzmény vagy a folytatás címe.
bibliográfiai katalógus: A könyvtár állományában meglévő bibliográfiákat sorolja fel, ide értve a rejtett bibliográfiákat is. A felsorolás legcélszerűbben szakrendben történik.
bibliográfiai leírás: A bibliográfiai leírás a dokumentumokról a megfelelő ISBD (az ezt adaptáló nemzeti szabvány) előírásai szerint készített leírás, amely a dokumentumok azonosításához és nyilvántartásba vételéhez szükséges adatokat egységes szerkezetben, formában és sorrendben, általában a dokumentum közlésmódját tükrözve tartalmazza
bibliográfiai szint: A leírásnak a bibliográfiai egység megválasztásától (a leírás tárgyától) függő jellemzője. A leírás bibliográfiai szintje lehet monografikus, összefoglaló vagy analitikus.
bibliográfiai tétel: Katalógus vagy bibliográfia számára készülő, a dokumentum formai és tartalmi adatait szabvány által előírt sorrendben és formában tartalmazó, besorolási adatokkal kiegészített tétel. (Lásd még: Utalótétel; Rekord)
bibliográfiák bibliográfiája vagy másodfokú bibliográfia: A megjelent könyvészeteket, bibliográfiákat sorolja fel, közölheti a jelentősebb nem publikált bibliográfiák és dokumentációs kiadványok adatait is. (referáló lapok, témadokumentációk stb.)
bibliológia: Könyvismeret, a könyvre vonatkozó ismeretek és tudományok elnevezése (Maurice Line meghatározása)
bibliotéka: A könyvtár görög eredetű latin elnevezése.
biobiliográfia: Életrajzi bibliográfia, személyi bibliográfia.
biográfia: Életrajz
borító: A címoldal-helyettesítők egyike, az elülső borítófedél homlokoldala.
borítócím: Olyan címváltozat, amely a borítón található.
borítófedél: Az időszaki kiadvány, illetve a fűzött könyv részegységét védő lapok összessége. A kiadvány élén álló elülső borítófedélből, a kiadványt lezáró hátsó borítófedélből, illetve esetenként a gerincből áll (borítófedél egyéb oldalai). A borítófedél bármely oldala tartalmazhat bibliográfiai információkat és egyéb közléseket. A borítófedél homlokoldala könyv esetén az egyéb előzékek, míg időszaki kiadvány esetén a címoldal-helyettesítők fogalomkörébe tartozik.
braille-írás: Vakok számára készített, a papír felszínéből kiemelkedő, 7 pontból variálható különleges írás, amelyet tapintással olvasnak.
breviárium (latin=mű): Egy-egy író eszmevilágával megismertető mű, amely jellemző idézeteket, kisebb szemelvényeket, tanulmányokat tartalmaz, esetleg az író rövid életrajzát
brosúra: Általában 48 lapnál vékonyabb terjedelmű füzet.
bulletin: Időszaki jellegű, nem feltétlenül rendszeres megjelenésű, intézmények által kiadott könyv.