SZ
szabadpolcos rendszer: A zárt raktári renddel ellentétben kialakított könyvtári rend, ahol minden dokumentum nyilvánosan megtekinthető, kézbe vehető. A dokumentumok elhelyezése tematikus, a visszakereshetőséget a szakrendi jelzet biztosítja.
szakbibliográfia: Egy ismeretág rendszerező irodalomjegyzékének neve. Feladata a tudományos kutatók és a gyakorlati szakemberek tájékoztatása.
szakdolgozat: Felsőoktatási képzés befejezésekor vagy valamely szakaszának lezárásakor kötelezően készítendő dolgozat.
szakirodalom: Egy-egy tudomány terület szaknyelvi irodalma, amely elsősorban az adott tudományterülettel foglalkozik..
szakkatalógus: A dokumentumokat tárgyuk alapján csoportosítja. Felvilágosít arról, hogy a könyvtárban bizonyos tárgyról milyen dokumentumok találhatók.
szakkönyvtár: Feladata egy-egy tudományág szakirodalmának gyűjtése. Szolgáltatásai: a közművelődési könyvtárral azonosak, gyakran kiegészítve referáló lapok, információs kiadványok megjelentetésével, adatbázisok építésével, karbantartásával.
szakrendi jelzet: A dokumentumon található, annak tartalmi besorolására utaló jel, legtöbbször az ETO számból kialakítva.
számozási adat: Az időszaki kiadvány részegységeinek sorrendjét kifejező megkülönböztető megjelölés. A számozási adat lehet sorszám (évfolyamszám, kötetszám, füzetszám, betű vagy egyéb jel), továbbá a hozzá tartozó megnevezés, illetve kelet. Nem minősül számozási adatnak az egyes részegységek fizikai tagolódásának jelölése.
szekciócím: Lásd: ágazati cím
szépirodalom: Epikus, prózai és drámai művek, amelyek művészi vagy szórakoztató igénnyel íródtak. A könyvtári polcokon szerzői betűrendben találjuk.
szériacím: Lásd: ágazati cím
szerkesztő: Az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a kiadvány szellemi tartalmának összeállítója, illetve aki/amely e tartalomért felelős.
szerkesztőségi közlés: Az időszaki kiadvány borítófedelének valamelyik oldalán, a címlap hátoldalán, esetleg a szövegoldalak valamelyikén elhelyezett közlés. A szerkesztőségi közlés a főcímet ritkán tartalmazza, közli viszont a párhuzamos címet, az alcímet, illetve a kiadvány azonosításához szükséges egyéb adatokat, úgymint szerzőségi adatok, számozás, kiadóra és terjesztőre vonatkozó adatok, nemzetközi azonosító számok, stb. Címoldal-helyettesítőnek minősül.
szerkesztőségi oldal: Lásd: szerkesztőségi közlés
szerző: Az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a könyv szellemi tartalmának alkotója, és aki/amely e tartalomért elsősorban felelős.
szerzői álnév: Lásd: Írói név
szerzői betűrendes katalógus:: A könyvtári katalógusok azon fajtája, amikor a dokumentumokat a rendszer szerzőik betűrendjében sorolja föl.
szerzői funkciók: A szerző (a szellemi tartalom létrehozója) és a közreműködők
szerzői jog: A szellemi alkotások, így az azokat őrző dokumentumok megvásárlásakor nem kerülnek teljes mértékben birtokunkba, vagyis a bennük szereplő ismeretanyaggal, tudással kapcsolatban kötelezettségeink vannak. Ez azt jelenti, hogy nem másolhatjuk azokat szabadon, s hivatkozás nélkül nem is hasznosíthatjuk a bennük foglaltakat. A szerzői jog a dokumentumok létrehozóinak ezen különleges viszonyát tárgyalja. Hogy kit illet meg az adott mű esetében ez a jog, ezt jelöli az angol copyright (jogtulajdonos) szó, illetve jele a körbezárt ©.
szerzőségi adat: A könyvvel kapcsolatos azonos szerzői funkciót betöltő természetes vagy jogi személyekre vonatkozó adat. Egyetlen szerzőségi adatnak minősülnek az eltérő szerzői funkciót betöltő természetes vagy jogi személyekre vonatkozó adatok, ha az ilyen közlések egy nyelvtani szerkezetet alkotnak. Ebben az esetben a szerzőségi adat több elemből tevődik össze. (L. még: szerzői funkciók).
szerzőségi közlés: A leírásban közölt szerzőségi adatok összessége.
szétválás: Az időszaki kiadványnak két vagy több időszaki kiadványra bomlása oly módon, hogy a létrejött időszaki kiadványok mindegyike új címen jelenik meg. A korábbi kiadvány és a létrejött új időszaki kiadványok között bibliográfiai kapcsolat áll fenn.
szócikk: A lexikonokban, szótárakban a címszó és annak ismertetése. Tartozhat hozzá irodalomjegyzék is.
szótár: Egy nyelv szókincsét, vagy annak egy részét betűrendes formában bemutató kézikönyv: Az egynyelvű változat a szavakat saját nyelvén magyarázza (pl. Értelmező szótár), míg a kétnyelvű vagy többnyelvű szótárak a nyelvtanulást, illetve a fordítást segítik.
szövegelhagyás: A cím valamely részének vagy a szerzőségi adatból a név szövegkörnyezetének az elhagyása.
szünetelés: Az időszaki kiadvány megjelenésének átmeneti megszakadása a számozás folyamatosságának fenntartásával.