M
magyarázatos utaló: Olyan önálló utalótétel, amely két besorolási adatot úgy kapcsol össze, hogy a lásd szócskán kívül magyarázatot is fűz hozzá, jelezve ezzel a besorolási adat formájának nem kizárólagos voltát.
manuscriptum (latin): Kézirat
másodfokú bibliográfia: A bibliográfiák bibliográfiája.
megállapodásos cím: Egységesített címként használt, a dokumentum (mű) műfaját, illetve gyűjteményes jellegét a bibliográfia, a katalógus, a dokumentációs szolgáltatás nyelvén megjelölő szó vagy kifejezés.
megjelenési részegység: Az időszaki kiadványnak a legalacsonyabb szintű számozással megjelenő és fizikailag önálló egysége.
megkülönböztető cím: A mű egyedi azonosítására alkalmas cím.
megszólító cím: A személy nemét vagy/és családi állapotát jelölő, a társadalmi érintkezésben a személy neve mellett használt szó vagy szórövidítés.
megszűnés: Az adott időszaki kiadvány megjelenésének lezárulása utolsó részegységének megszűnésével. Az időszaki kiadvány megszűnik, ha a megszűnést ő maga bejelenti, vagy ha a megszűnés ténye más időszaki kiadvány, kézikönyv vagy egyéb hitelt érdemlő forrás közlése alapján megállapítható. Hitelt érdemlő forrásnak tekinthető a közreadó testületnek, a szerkesztőnek, a kiadónak vagy a nyomdának az időszaki kiadvány megszűnését bejelentő közlése.
melléklap: Olyan időszaki kiadvány, amely egy másik időszaki kiadványnak, a főlapnak alárendelten jelenik meg és annak tartalmát kiegészíti. A melléklapnak saját címe, azt feltüntető címoldala vagy címoldal-helyettesítője és önálló számozási adata van. A melléklap önállóan terjeszthető. A főlap, illetve a melléklap valamelyike utal a két időszaki kiadvány ilyen jellegű összefüggésére.
melléklet: Dokumentumjellegű kísérő anyag. A melléklet kísérheti az időszaki kiadványt rendszeresen (állandó melléklet) vagy kapcsolódhat hozzá alkalmilag. Az állandó mellékletnek lehet állandó saját címe és számozási adata, de nem terjeszthető önállóan. A főlap és a melléklet között bibliográfiai kapcsolat áll fenn.
melléktétel: Olyan bibliográfiai tétel, amelynek leírás része készülhet egyszerűsített leírással is (ez csupán lehetőség!). Kötelező rajta feltüntetni a főtétel első besorolási adatát és a melléktétel saját besorolási adatát, amelyben kijelölik a rendszót. Sok esetben azonban a melléktétel adattartalmában megegyezik a főtétellel. A különbség annyi, hogy a melléktételen a melléktétel saját rendszavát jelölik ki és a tételen megkülönböztető jelzést tesznek a főtétel rendszava elé. A melléktétel típusai: közreműködői, címszerinti, tárgyi, kapcsolatteremtő melléktétel.
mindenkori első vagy utolsó részegység: Az időszaki kiadvány első vagy utolsó részegysége, ha a leírás tárgya az időszaki kiadvány egésze vagy részegységeinek egy csoportja
miniatúra: Apró, kis alakú képek. Eredetileg a kódexek nagyobb alakú, díszes kezdőbetűit nevezték így.
minősítő névelőzék: A névelőzékes családnév első elemévé vált, eredeti jelentésében rokonsági kapcsolatot kifejező, vagy vallási melléknévként használt szó vagy szórövidítés.
miscellánea vagy miszcellánea (latin): Keverék, egyveleg, különféle vegyes tartalmú munkák címe
missale (misszálé, latin): Misekönyv tartalmazza a mise szövegének állandó és változó részeit. Mai formájában a XII. Századtól terjed el A középkori missale általában pompás kiállításban készült kódex vagy nyomtatvány.
misszilis (latin) vagy elküldött levél: Élő személyhez intézett írás; értéke függ a tartalmától és az író személyétől (életrajzi adatokat közöl, közérdekű eseményekről tájékoztat, értesít az író gondolkodásmódjáról, terveiről stb.) Megkülönböztetendő tőle a levél, mint irodalmi műfaj
MKE (A Magyar Könyvtárosok Egyesülete): a könyvtárosok és szakinformációs tevékenységet végzők, a könyvtárak és szakinformációs intézmények országos hatáskörű, civil, non-profit szervezete.
MNB (Magyar Nemzeti Bibliográfia): olyan bibliográfia, amely a nemzeti dokumentumokat, hungarikumokat regisztrálja. Egy adott ország területén megjelent dokumentumok (területi szempont szerint), egy adott ország nyelvén megjelent művek bárhol a világon (nyelvi szempont szerint), az adott nemzethez tartozó személyek által írt művek, bárhol a világon és bármely nyelven (személyi szempont szerint), egy adott országra, nemzetre; annak kultúrájára, történelmére, művészetére, nyelvére vonatkozó művek, bárhol és bármilyen nyelven jelent is meg, akárki írta is (tartalmi, etnikai szempont szerint).
MOKSZ (A Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetsége):Orvosi és/vagy egészségügyi gyűjtőkörű könyvtárak egyenlőségen alapuló önkéntesen létrehozott egyesülete.
monográfia: Egy meghatározott témát, valamely tudományág vagy szakma körülhatárolt részét, földrajzi egységet, alkotói életpályát kimerítően tárgyaló, nagyobb terjedelmű tudományos mű.
monografikus szintű leírás: Egyetlen fizikai egységből álló könyvről készített lezárt leírás. Ez lehet egykötetes könyv vagy többkötetes könyv egy kötete.
MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára): Ez egy online bibliográfiai adatbázis. A programot az MTA Kutatásszervezési Intézete működteti. Az adatbázis építésében résztvevő intézmények valamennyi kutatója tudományos munkásságát, tudományos teljesítményét jellemző adat ellenőrzött módon bekerül az adatbázisba. Ugyancsak bekerülnek e tudományos munkákra vonatkozó hivatkozások is, valamint minden olyan adat, amelyeket figyelembe vesznek különböző döntéseknél (pályázat elbírálása, egyetemi tanári kinevezés stb.). A program működtetői abban reménykednek, hogy az adatbázisban minden magyar tudományos munka megjelenik. Az adatbázisban gyorskeresés és részletes keresés lehetséges. A találati lista tartalmazza a legfontosabb könyvészeti adatokat, illetve cikk esetében a folyóiratra és a megjelenésre vonatkozó adatokat, az idézettségi számot, valamint az on-line hozzáférés esetében a linket..
muzeális anyag: Valamilyen szempontból különösen értékes vagy ritka állományrész A könyvtár fokozott gonddal őrzi és használatát csak korlátozott mértékben, különleges feltételekkel engedélyezi. A muzeális dokumentumok többnyire nem kölcsönözhetők
művésznév: Azonos értelmű az írói névvel. Lásd ott.