O
olvasójegy: A könyvtári szolgáltatások használatához szükséges dokumentum. Általában tartalmazza az olvasó nevét, lakcímét és az olvasójegy számát, valamint az érvényességi idejét. Különböző könyvtárak az általános olvasójegy mellett - különböző szolgáltatásokhoz használatához - speciális olvasójegyeket is kiállíthatnak. Ilyenek például a következők: Regisztrációs olvasójegy: a könyvtár területén helyben használhatók ingyenes regisztrációs olvasójeggyel. Emelt szintű olvasójegy: a zenei- és videó gyűjtemény, valamint a könyvek, folyóiratok kölcsönzéséhez. Napijegy: azoknak az olvasóknak, akik csak egy napra kívánják igénybe venni a könyvtárat (kölcsönzésre nem jogosít!)
olvasószolgálat: Az olvasószolgálat egy könyvtárnak a könyvtári állománya, illetve szolgáltatásai és a könyvtárhasználók közötti szakszerű és szervezett kapcsolat, tájékoztató szolgálat. Az olvasószolgálati és információs szolgáltatók hivatásos könyvtárosokból állnak, akik a könyvtár látogatóinak eligazítást adnak a könyvtári anyagokban, tájékoztatást adnak a könyvtár gyűjteményeiről, szolgáltatásairól, és szakismeretük segítségével sokágú információval és tanácsokkal szolgálnak a legkülönfélébb források alapján. Feladatkörükbe tartozhat az olvasók beíratása és az ezzel járó adminisztrációs munka is.
opus (latin, többes száma opera): Mű, főleg szépirodalmi alkotás zenemű ennek opus száma jelzi, hogy a zeneszerző hányadik alkotása
országnév: Az egységes államszervezet földrajzi területének közhasználatú, rövid, az államformára való utalást rendszerint nem tartalmazó neve. A teljes országnév azonos az államnévvel.
OSZK (Országos Széchényi Könyvtár): Magyarország nemzeti könyvtára. Feladata a magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és hozzáférhetővé tétele a kéziratos kódexektől a nyomtatott dokumentumokon keresztül az elektronikus kiadványokig.
osztólap: A katalóguscédulák tagolására használt, közülük kiemelkedő karton.
Ö
őrszó: Régi könyvek, kódexek oldalainak jobb alsó sarkában olvasható szó vagy szótag, amely azt jelzi, hogy a következő oldal milyen szóval, szótaggal kezdődik.
ősnyomtatvány: A könyvnyomtatás első félszáz évében készült könyvek neve. Ezek inkább még a kódexekhez hasonlítottak, semmint a mai könyvekhez.
összefoglaló cím: A több szerző által írt és önálló címmel is rendelkező részközleményeket összefogó cím.
összefoglaló szintű leírás: A többkötetes könyv egészéről, vagy köteteinek egy csoportjáról, illetve az időszaki kiadvány egészéről, vagy részegységeinek egy csoportjáról készített leírás. Az összefoglaló szintű leírás lehet lezárt vagy nyitott. Összefoglaló leírás készül a folytatásokban közölt részdokumentum egészéről vagy részleteinek egy csoportjáról is.
összekötő elem: A bibliográfiai leírásban megjelenített egyezményes jel vagy kifejezés, amely a részdokumentum adatait összeköti a forrásdokumentum adataival.
összeolvadás: Két vagy több időszaki kiadvány egyesülése oly módon, hogy a létrejött időszaki kiadvány új címen jelenik meg. A korábbi időszaki kiadványok megszűnnek. A korábbi időszaki kiadványok és a létrejött új időszaki kiadvány között bibliográfiai kapcsolat áll fenn.
összetett cím: A több, egymással alá- fölérendeltségi viszonyban álló címből álló főcím megnevezése. Az összetett cím részei együttesen azonosítják a kiadványt. Alá- fölérendeltségi viszonyban álló címek például: fősorozatalsorozat; többkötetes könyv esetén közös címkötetcím.
összetett családnév: Két vagy több családnévből, illetve névelőzéknek nem minősülő egyéb szóból álló családnév.
összetett testületi név: Valamely testület egészére vonatkozó, két vagy több, külön is testületi névnek minősülő, rendszerint kötőszóval összekapcsolt névből álló név.
összevont számozás: A számozás olyan módja, amelyben az egymást követő több sorszám, illetve keltezés kezdő és záró adata együttesen szolgál a részegység jelölésére.